Az IW előzetes becslés alapján kiszámolta, hogy Németországnak mennyibe fog kerülni a menekültek ellátása és ennek milyen hatása lesz a munkaerőpiacra. Szerintük 2015-ben 1,1 millió, 2016-ban 800 ezer és 2017-ben 500 ezer bevándorló érkezett, illetve érkezhet Németországba, többségük Szíriából, Afganisztánból és Irakból. Az IW szerint 2016-ban 400 ezer, míg 2017-ben további 175 ezer munkaképes bevándorló érkezik az országba, akik közül éves átlagban csak minden negyedik fog elhelyezkedni. A többiek munkanélküli segélyben (Hartz-IV) részesülnek majd, azaz pénzügyi és anyagi segítséget igényelhetnek a német államtól, aminek jelentős kihatásai lesznek az állami költségvetésre.
A menedékkérőknek járó és a munkanélküli segélyeknél is a gazdaságkutató intézet havonta ezer euróval (310 ezer forint) számol menekültenként.
Az IW becslései szerint a menekültek ellátására és elszállásolására az állam közel 17 milliárd eurót költhet 2016-ban, illetve mintegy 23 milliárdot 2017-ben. Ehhez jönnének hozzá a nyelvtanfolyamok és integrációs kurzusok költségei évente 5 milliárd euróval. A bevándorlók ellátásának éves költsége így a becslések szerint 2016-ban 22, 2017-ben 28 milliárd euró lehet. Ezeket az összegeket a német szövetségi államnak, a tartományoknak és önkormányzatoknak kellene előteremtenie.
A kölni gazdaságkutató intézet hangsúlyozta: jóllehet nem tudni pontosan, mennyi bevándorló érkezhet még Németországba, már most is megalapozott a feltevés, hogy a közpénzek terén képzett korábbi tartalékokat apránként fel fogják élni. A szövetségi állam és a tagállamok újbóli eladósodásának megakadályozására, illetve csökkentésére – különösen 2017-ben – az IW szerint az állami költségvetés kiadási oldalának kritikus felülvizsgálata szükséges.
A szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) vezetőségének munkaerő-piaci politikáért felelős vezetője, Detlef Scheele szerint a regisztrált munkanélküliek száma az idén éves átlagban 70 ezerrel haladja majd meg a tavaly év végi 2,681 milliót. E csoporton belül a menekültstátusban lévők száma nagyjából 130 ezerrel emelkedik és így eléri a 350 ezret. Ők viszont már jogosultak lesznek a Hartz-IV juttatásokra.
A BA tapasztalatai szerint a menekülteknek nagyjából 10 százaléka tud elhelyezkedni a státus megszerzése utáni első évben. A foglalkoztatottsági arány körükben aztán fokozatosan emelkedik, az ötödik évben eléri az 50 százalékot, és tizenöt év után eléri a 70 százalékot.
Ugyanakkor a jelenleg Németországba érkező gyerekeknek jó esélyeik vannak, hogy a jövő szakmunkásai legyenek, és „jó esélyeik vannak azoknak is, akik a 35. életévüket még nem töltötték be, hogy valamilyen munkához képesítést szerezzenek. Azoknál viszont, akik már jóval túlléptek a negyvenen, már nehézségek lesznek” – mondta Scheele, aki hozzáfűzte, hogy a menekültek német munkaerő-piaci integrációja hosszú folyamat lesz.
