A kifizetési szabályok betartása, a szakszerű és gondos költségvetési gazdálkodás biztosítása érdekében az egyes kérelmekben lévő kockázatokra figyelemmel csökkenteni kellett a támogatás összegét. Ezzel együtt több esetben, például idén a SAPS esetében a jogszabályokban meghatározott visszaosztási rátákat kellett alkalmazni, amely mérsékelte a kifizethető támogatások összegét. Az irányadó előírások maximális betartása következtében a kifizetések így általában 60-70 százalék közötti mértéket értek el – az idézet Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter írásos válaszából származik, mint ahogyan az is, hogy „a SAPS esetében egyébként a termelők 60 százaléka jutott hozzá előleghez”.
A válasz Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője írásbeli kérdésére született. A képviselő ugyanis az érintettektől kapott visszajelzések alapján felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy – miután a kormány 70 százalék támogatási előleget ígért – a termelők egy része egyáltalán nem, más része egy-egy jogcímen – sokszor azonosíthatatlan jogcímű és mértékű – támogatási előleget kapott, vagyis a pénzhez sokan nem vagy csak részlegesen jutottak hozzá. Ez azért is probléma, mert a gazdálkodók likviditását a meg nem kapott előleg tovább rontja, ami különösen az állattenyésztésben – a drasztikus árcsökkenések következtében kialakult helyzetben – okoz gondot, nem beszélve arról, hogy az ígéretek alapján a gazdák joggal számíthattak az előlegre.
Magyar Zoltán emlékeztette a tárcavezetőt arra, hogy 2015. december 1-jétől az uniós szabályok szerint már a teljes kifizetésre mód lenne. Fazekas szemére hányta továbbá, hogy a kifizetési késéseket cáfoló kormányzati propaganda ellenére még mindig sok a panaszos. Megjegyezte: ugyanez a zavar tapasztalható a vidékfejlesztési programok esetében is, ahol a kormány 32 jogcím meghirdetését ígérte 2015-re, ehhez képest mindössze 4 jogcím pályázati felhívása jelent meg.
Fazekas Sándor írásos válaszában közölte, hogy az uniós eljárásrend szerint a közvetlen támogatások kifizetésének határideje egy hosszabb időszakot ölel fel, amely a kérelmezés évének december elsejétől a kérelmezést követő év június 30-ig tart. Ezt követően hosszas magyarázkodásba kezdett, majd – azon túl, hogy beismerte: tényleg kevesebb támogatást fizetnek a gazdáknak – hozzátette, hogy nem minden jogcím esetében volt lehetőség az előleg kifizetésére.
Ami a jövőt illeti, a miniszter közölte, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) folytatja azoknál a jogcímeknél a részfizetéseket, amelyeket már megkezdett (például az SAPS), a tél végén, illetve a tavasz elején pedig valamennyi jogcímnél megkezdődnek a részfizetések. A részfizetésekre egységesen májusig kerül sor, a 2015. évi kérelmek elszámolása, valamint minden jogcím teljes körű végkifizetése pedig május–június hónapra várható – ígérte, amellett, hogy megvédte a tárca felügyelete alá tartozó MVH-t.
Mint ismert, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben többször is támadta a hivatalt: „vérlázítónak” nevezte a működésüket, és az ÁVH-hoz hasonlította. Az MVH is egyike lehet azoknak a háttérintézményeknek, amelyeket a bürokráciacsökkentés jegyében „beszánt” a kormány. Szakértők úgy vélik, nem pusztán a hivatal sorsa forog kockán, Fazekas Sándor miniszteri bársonyszéke is tétje lehet a Lázár Jánossal vívott csatának.
