Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint a kínai gazdaság most tapasztalható lassulása – amellyel jelenleg tele van a világsajtó – nem vészesebb, mint amire korábban számítani lehetett, ezért indokolatlanok a nyugati befektetők félelmei.
Ismert, nemrég kisebbfajta pánik lett úrrá a nyugat-európai tőzsdéken, melyet egyrészről a kőolaj alacsony világpiaci ára, másrészről a kínai gazdaság állapota okozott. Kína gazdasága ugyanis hosszú évek 8-9 százalékos növekedése után nagyjából 6-7 százalékos emelkedésre állt át.
Elemzők szerint ugyanakkor – noha nem fog újra felgyorsulni – a most tapasztalható növekedés már hosszú távon is fenntartható, és ugyan az ipari termelés kevésbé, 5-5,5 százalékkal bővül, a szolgáltatóipar az ország vezetői várakozásainak megfelelően szépen gyarapodik. Egyaránt 10,1 százalékkal növekszik emellett a kiskereskedelmi eladások mértéke és a lakosság elkölthető jövedelme, melyek szintén pozitívumai a jelenlegi helyzetnek.
Matura Tamás ugyanakkor úgy látja, a jelenség továbbgyűrűző hatásait is érdemes mérlegelni: a fejlődő, nyersanyagtermeléssel foglalkozó piacok például agyaglábakon állnak. Amíg a kínai növekedés nagyobb volt, több nyersanyagot tudtak eladni nekik, ráadásul kedvező, dolláralapú hiteleket vettek fel. Ahogy aztán a kínai kereslet az ország gazdasági növekedésének lassulásával párhuzamosan csökkent, ezek a feltörekvő országok bajba kerültek a hiteleik miatt.
A szakértő mindazonáltal úgy véli: noha a világgazdaságban nyolc évvel a válság kitörése után sem látni igazán kedvező jeleket, a kínai makropiaci számok messze nem olyan rosszak, mint ahogy az európai gazdaság reagál rájuk. A befektetők hangulata ugyanis rossz, ráadásul ez a nyugati világban öngerjesztő hatású is.
„Az Európai Unióból természetesen a gazdasági éllovas Németországnak vannak a legkiterjedtebb kapcsolatai Kínával, a térség és a távol-keleti óriás közti kereskedelem egyharmadáról van szó” – mondta Matura Tamás. Hozzátette: a kínai gazdasági helyzet hatásának így Németország van legjobban kitéve az öreg kontinensről, azonban az autóeladások Kínában ismét szárnyalnak. A német cégek leginkább azért járhatnak rosszul, mert az ázsiai ország ipara gyengélkedik, ugyanis kínai ipari cégek jelentős vásárlói a német gyártási berendezéseknek.
Korábban úgy tűnt, Magyarországot is érintheti a kínai gazdaság lassulása, csakhogy a kedvező német eredmények – hazánk gyakorlatilag Németországon keresztül csatlakozik a világgazdasághoz – és az autóvásárlás szárnyalása miatt úgy tűnik, alaptalan volt a félelem.
Ami a tőzsdét illeti: Matura Tamás szerint attól sem kell tartani, hogy a kínai börze eseményei átgyűrűznének a nyugati piacokra. Ahogy ő is érzékeltette, ezen a kínai cégeknek csak kis része van jelen, és a tőzsde mozgásai gyakran nemhogy nem tükrözik a reálgazdasági eseményeket, hanem teljesen ellentétesek velük. Ez részben abból következik, hogy a kínai kisbefektetők általában magánemberek, nem profik, és nem értenek olyan szinten a papírokhoz, mint például a nyugati szakemberek. „Nem Kínán múlik, hogy Európa mikor jön rá: nem kell félnie a távol-keleti országban zajló változásoktól” – jelentette ki a szakértő.
Hogy milyen kevéssé tud tovaterjedni a kínai tőzsde gyengélkedése, azt jól mutatja, hogy kedden a japán indexek is emelkedtek, szerdán pedig úgy könyveltek el csökkenést, hogy a kínai tőzsdepiac pozitívan zárt. Japán gazdasága ugyanakkor nincs túl jó állapotban, GDP-je a 2015 utolsó negyedévéből származó adatok szerint éves szinten ismét csökkent. Noha Abe Sinzó miniszterelnök gazdasági programjával, az úgynevezett abenomicsszal hosszú idő után sikerült leértékelni a jent, a spekulánsok ténykedése és a dollár gyengülése nyomán a valuta ismét erősödésnek indult. Az erős jen, immár szokás szerint, rossz hatással van a japán exportra, és erre már a kínai – igaz, nem a tőzsdei – események is hatással vannak, hiszen a nem túl fényes kivitelnek nem tesz jót a kínai piac gyengélkedése.
