Támadják az építési engedély eltörlését

A települések sérelmezik, hogy bárhol bármilyen rendeltetésű épületet fel lehet húzni.

Illés József
2016. 02. 20. 11:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Óriási a bizonytalanság az új építési törvény miatt, ezért a nettó 300 négyzetméter alatti alapterületű lakóingatlanok engedély nélküli építését és a helyi szabályozás jelentős részének figyelmen kívül hagyását lehetővé tevő új építési törvény eltörlését szeretné elérni a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) és a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT). A két szervezet a napokban levélben fordult Székely Lászlóhoz, az alapvető jogok biztosához, amelyben arra kérték, hogy kezdeményezze a törvény alkotmánybírósági kontrollját és hatályon kívül helyezését – tudtuk meg a MUT elnökétől. Körmendy Imre elmondta: lenullázza az önkormányzatok és a városképvédők évtizedes törekvéseit a tavaly decemberben elfogadott új jogszabály, amely lehetővé teszi a bruttó 360 négyzetméter alatti házak engedély nélküli megépítését. Az ilyen építkezéseket az év elejétől csupán bejelentési kötelezettség terheli. A kötelező engedélykérés eltörlése miatt pedig a helyhatóságoknak ma már semmilyen beleszólásuk sincs abba, hogy az új házak milyen stílusban, milyen anyagokból, milyen kivitelben épülnek, egyáltalán illeszkednek-e a környezetükbe. Így a semmibe vesznek a települések helyi rendezési, fejlesztési tervekbe ölt forintmilliárdjai. A rendelkezés emellett figyelmen kívül hagyja az úgynevezett szomszédjogokat is, miután ma már a lakosoknak sincs betekintésük abba, hogy milyen ingatlan készül a mellettük lévő telken.

Körmendy Imre hozzátette: az új építési törvényt valódi szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül, „ötletszerűen” fogadta el az Országgyűlés, ami újabb pofon volt az önkormányzatoknak és az építési szakmának. A két szervezet a Székely Lászlóhoz írt levélben kiemeli, hogy kétharmados – úgynevezett sarkalatos – törvény tette a települési önkormányzatok feladatává a településfejlesztést és -rendezést. Becslések szerint több tíz milliárd forintot fordítottak a településrendezési tervek kidolgoztatására az építés rendjének meghatározása, a településkép védelme és harmonikus fejlesztése érdekében. A törvénymódosítás azonban – amely bizonyos építkezések esetén a helyi építési szabályzatban meghatározott övezeti jellemzők közül csupán néhány megtartását írja elő – nagymértékben elvonja a települési önkormányzatok alkotmányos jogát, és utólag felülírja a települések szándékait. Az új rendelkezés így sok települési önkormányzat eddigi erőfeszítéseit lehetetleníti el – áll a biztosnak küldött dokumentumban. Az irat megjegyzi: a törvény szerint nem kell megtartani a terepszint alatti építményekre, épületrészekre vonatkozó helyi előírásokat sem. Így a jogszabály-módosítás ismét káoszt teremt a terepszint alatti építkezések terén is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.