Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek azt emelte ki, hogy decemberben a várakozásokat messze meghaladó, 643 millió eurós többletet mutatott a külkereskedelmi egyenleg, így tavaly történelmi csúcsra, majdnem 8,1 milliárd euróra emelkedett a külkereskedelmi aktívum.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője elmondta, a várakozásokat jelentősen meghaladó decemberi egyenleg elsősorban annak köszönhető, hogy az import euróban mért növekedési üteme egy százalékra esett vissza, míg az export 7,3 százalékkal bővült. Suppan Gergely szerint az export 7,3 százalékos növekedése a várakozásukhoz közeli mértékű volt, ugyanakkor az import egyszázalékos növekedése jóval elmaradt a előrejelzésüktől, ami döntő részben a szakadó olajáraknak és az azokat némi késleltetéssel követő gázáraknak tulajdonítható.
A Takarékbank elemzője kiemelte: tavaly 1,82 milliárd euróval nőtt a külkereskedelem többlete, ebből a negyedik negyedévben csaknem 700 millió euróval, így az utolsó negyedévben a nettó export szignifikánsan hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez, ami alátámasztja azon várakozásukat, hogy a héten megjelenő GDP-növekedés újra érdemi gyorsulást mutat. A külkereskedelem rekordmértékű többlete a nemzetgazdaság külső finanszírozási képességének masszív többletét is támogatja, így a nettó külső adósság a következő években eltűnhet, de nem kizárt, hogy az évtized végére az ország nettó külső hitelezővé válik. Ennek hatására a külső sérülékenység szignifikánsan csökkenni fog, ami a pénzügyi stabilitás megszilárdulásához, végső soron pedig a hitelminősítések további javulásához vezethet – írja Suppan Gergely elemzésében.
A Takarékbank elemzője szerint az idén a kivitelre kockázatot jelenthet a kínai és más feltörekvő gazdaságok lassulása, ezt azonban ellensúlyozhatja a magyar gazdaság számára fontosabb európai gazdaságok némi élénkülése. Suppan Gergely úgy látja, hogy a Volkswagen károsanyag-kibocsátási botránya szintén kockázatot jelenthet, de az európai autóeladások növekedése folytatódhat, így ebből olyan autógyárak profitálhatnak, amelyeknek a magyar vállalkozások szintén beszállítói. Szerinte az idén az olajárak további zuhanása miatt a külkereskedelmi többlet 8,7 milliárd euró közelébe emelkedhet, de ha az olajárak tartósan a jelenlegi szinten maradnak, a többlet jóval meghaladhatja a 9 milliárd eurót is.
Ürmössy Gergely szerint az import növekedési üteme csupán átmenetileg esett az előző hónapokban látott növekedési ütem alá.
Ennek pedig az lehet a következménye, hogy 2016 első hónapjaiban a januári importnövekedési ütem a szokásosnál magasabb lehet, hiszen a belföldi fogyasztás és a beruházások jelentős importtartalommal bírnak. Az elemző arra számít, hogy az idén is nyolcmilliárd euró körül alakulhat a külkereskedelmi többlet. Úgy vélte, a külkereskedelmi mérleg többlete egyben azt is jelenti, hogy a magyar folyó fizetési mérleg szufficitje is rendkívül magas lehetett, akár a GDP 5 százalékát is elérhette 2015-ben. Ennek pedig az a jelentősége, hogy negatív nemzetközi tőkepiaci és befektetői hangulat esetén a forintnak védőpajzsot nyújthat a többlet, és más feltörekvő piaci devizákhoz viszonyítva jól teljesíthet – emelte ki Ürmössy Gergely.
