Hozzátette, a törvény viszonylag tágan értelmezi, mi számít bizonyítéknak. A becslés során a hatóság abból következtet, hogy megkérdezik, ki mennyit költött, adatokat kérnek a vagyontárgyairól. Ránéznek a banki egyenlegeire, rákérdeznek, mit miből vásárolt.
Az ilyen vizsgálatokra szakosodott tanácsadó egy 60 millió forintos bankszámlán tartott összeg birtokosának esetét hozta fel példaként. Hiába van ugyanis ekkora összeg az illető bankszámláján, ha nem nyúl hozzá, amikor egy 30 millió forintos házat vásárol, a vizsgálat egészen biztosan eltitkolt jövedelem létét fogja megállapítani. Ha nem tudja igazolni az összeg eredetét, akkor a különbözetet adóhiánynak nyilvánítja a hatóság.
– A vagyonosodási vizsgálat megváltoztatására azért van szükség, mert nem érte el a célját. Ma azt halljuk a médiában, hogy az ellenzéki politikus feljelenti a kormánypártit, mert a politikai elszámolnivalójához úgy gondolja, fel tudja használni az adóhatóságot és ezt a lehetőséget. A lehetőség most is megvan, de csatolnia kell hozzá a bizonyítékokat. Ha az alapján elindul a nyomozás a bűncselekményben, akkor lehet alkalmazni a becslési eljárást – nyilatkozta korábban Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős és parlamenti államtitkára, a NAV vezetője az InfoRádiónak.
Az adóhatóságot többször kerestük amiatt, hogy az idén eddig hány vagyonosodási vizsgálatot indítottak, illetve mik a tavalyi tapasztalataik. A közel egy hónappal ezelőtt feltett kérdéseinkre azonban eddig nem kaptunk választ, pedig még közérdekűadat-igénylést is benyújtottunk az ügyben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!