Előnyben a takarékok a postával szemben?

Nem a pénzügyi szolgáltatások költöznének a kisebb településeken a postákra, ahogyan ez logikus volna.

Úgy látszik, a kormány az állami vállalat helyett többségben magáncégeket juttatna üzleti lehetőséghez. Legalábbis erre utal, hogy újabb törvényt javasolt a kormány lényegében a takarékszövetkezetek érdekében. Lázár János kancelláriaminiszter szerdán olyan jogszabály-módosítást terjesztett elő, amely megengedné, hogy a tízezer főnél kisebb településeken pénzügyi intézmények is működhessenek postaként.

Mivel a takarékszövetkezetek a kisebb településeken működnek nagyobb arányban, a törvénymódosítás felfogható úgy, hogy ezek az intézetek olyan szolgáltatást is nyújthatnak a jövőben, amit eddig a postákon lehetett igénybe venni. Kérdés, miért jó, ha a 75 százalékban állami tulajdonú Magyar Posta Zrt. helyett többségében magántulajdonú pénzintézetek láthatják el ezeket a szolgáltatásokat. Pedig a postáknak van gyakorlatuk ebben.

A módosítás már csak azért is különösnek tűnhet, mert korábban is lehetett arról hallani, hogy hasznos volna a takarékok és a posták tevékenységének összehangolása, csakhogy akkoriban mindenki arra gondolt, hogy a posták nyitnának a pénzügyi területre, hiszen úgy az állam is jól járhatna. Az eredeti terv is ez volt, hiszen Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára 2014 novemberében még egy interjúban azt mondta, a pénzforgalomnak is aktív részese kell hogy legyen a posta. – Az, hogy a postahelyeken lehetőség lesz az állami szolgáltatások mellett pénzügyi szolgáltatások igénybevételére is, azért fontos, mert nincs minden településen takarékszövetkezeti kirendeltség – közölte az államtitkár. Másfél évvel ezelőtt ezt azzal indokolta, hogy így értelmes feladatot tud adni a kormány a Magyar Postának, hiszen a hagyományos levélforgalom csökken.

A Lázár János kancelláriaminiszter által benyújtott javaslat azonban nem a 2700 hivatalt működtető postát, hanem a kevesebb fiókkal bíró takarékszövetkezeteket bízza meg a postaszolgáltatások nyújtásával. A törvénymódosítást a 444.hu fedezte fel; a portál azt is hozzátette, hogy az állami felügyelet alatt integrált takarékszövetkezetekben és az FHB-csoport cégeiben már a magántőke a domináns. A rendszert kölcsönös megbízásokkal, kereszttulajdonlásokkal és privatizációs szerződésekkel lépésről lépésre építik 2014 nyara óta. A magánszférából az építkezés főszereplője a Fidesz közeli nagyvállalkozó, Spéder Zoltán, egyben az FHB Jelzálogbank vezetője, akinek befolyása a takarékokra is kiterjed. Az új törvény a takarékoknak azért kedvezhet, mert postai ügyeket intézni jóval rendszeresebben járnak az emberek, mint ahányszor betérnek egy bankfiókba. Ebből sejthető, hogy azokon a településeken, ahol van takarékfiók, inkább a postahivatalt zárják majd be, ha takarékossági intézkedéseket hozna az állam a jövőben.

Spéder Zoltánnak és az általa képviselt FHB-csoportnak egyre több együttműködése van a postával. A postákon elhelyezett bankkártyás terminálok szolgáltatását – amelyen keresztül az ügyfelek a számláikat fizetik be – a Magyar Kártya Zrt. nyújtja, amelynek 95 százalékos tulajdonosa az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. De nem csak a kártyahasználat miatt furcsa, hogy a közel 2700 állami postafiókból 349 lényegében az FHB-bankcsoport számára nyújt ügyfélszolgáltatást közpénzen. Az Államadósság-kezelő Központ egyik termékét, a kincstári takarékjegy pluszt csak postafiókban lehet jegyezni. Ebben az esetben sem tisztán állami céggel szerződnek az ügyfelek, hanem egy olyannal, amelynek felerészben nem az állam a tulajdonosa. Ez a Magyar Posta Befektetési Zrt., a cégen keresztül lényegében az történik, hogy egy részben magáncég által tulajdonolt vállalkozás a postán keresztül állami erőforrásokat használ úgy, hogy az erről szóló szerződéseket nem hozzák nyilvánosságra.

Sőt, a postán történő számlanyitáskor FHB-s kontót kapnak az ügyfelek, vagyis olyan bankcsoport számlájára fizetnek be, amelyik a tavalyi harmadik negyedévben még félmilliárdos veszteséget görgetett maga előtt. A Magyar Posta eközben a saját „házi pénzszállítócégét\" is privatizálta. Ennek tíz százalékát a Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó FHB Jelzálogbank Nyrt., 40 százalékát pedig a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. vette meg, amely 41,89 százalékban szintén a Spéder-féle FHB Jelzálogbankhoz tartozik. Nagy kérdés, hogy a posta miért és mennyiért adta el a cég felét többségében magántulajdonú vállalatoknak, de még titokzatosabb, miért mondott le a pénzszállító cégben az irányítási jogáról, holott a postai vagyonkezelő a legnagyobb résztulajdonos.

S

Tóth Bertalan MSZP-s képviselő tucatnyi közérdekű adatigénylést érintő pert indított a témakörben, és sorra nyeri őket. Valószínűleg ez is közrejátszhatott abban, hogy Németh Szilárd (Fidesz) olyan törvénymódosítást kezdeményezett, ami védené az állami cég titkait. Az Országgyűlés három hete fogadta el azt a jogszabályt, amely kivette a Magyar Postát az információs önrendelkezés és információszabadság törvény hatálya alól. Áder János köztársasági elnök azonban nem írta alá az új törvényt, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte normakontrollra.