Spéder Zoltánnak és az általa képviselt FHB-csoportnak egyre több együttműködése van a postával. A postákon elhelyezett bankkártyás terminálok szolgáltatását – amelyen keresztül az ügyfelek a számláikat fizetik be – a Magyar Kártya Zrt. nyújtja, amelynek 95 százalékos tulajdonosa az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. De nem csak a kártyahasználat miatt furcsa, hogy a közel 2700 állami postafiókból 349 lényegében az FHB-bankcsoport számára nyújt ügyfélszolgáltatást közpénzen. Az Államadósság-kezelő Központ egyik termékét, a kincstári takarékjegy pluszt csak postafiókban lehet jegyezni. Ebben az esetben sem tisztán állami céggel szerződnek az ügyfelek, hanem egy olyannal, amelynek felerészben nem az állam a tulajdonosa. Ez a Magyar Posta Befektetési Zrt., a cégen keresztül lényegében az történik, hogy egy részben magáncég által tulajdonolt vállalkozás a postán keresztül állami erőforrásokat használ úgy, hogy az erről szóló szerződéseket nem hozzák nyilvánosságra.
Sőt, a postán történő számlanyitáskor FHB-s kontót kapnak az ügyfelek, vagyis olyan bankcsoport számlájára fizetnek be, amelyik a tavalyi harmadik negyedévben még félmilliárdos veszteséget görgetett maga előtt. A Magyar Posta eközben a saját „házi pénzszállítócégét\" is privatizálta. Ennek tíz százalékát a Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó FHB Jelzálogbank Nyrt., 40 százalékát pedig a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. vette meg, amely 41,89 százalékban szintén a Spéder-féle FHB Jelzálogbankhoz tartozik. Nagy kérdés, hogy a posta miért és mennyiért adta el a cég felét többségében magántulajdonú vállalatoknak, de még titokzatosabb, miért mondott le a pénzszállító cégben az irányítási jogáról, holott a postai vagyonkezelő a legnagyobb résztulajdonos.
S
