Elfogadta a kormány azt a törvénymódosítási tervet, amely várhatóan gyökeresen megváltoztatja az adóügyekben irányadó jogorvoslati eljárások szabályait. A részletes normaszöveg-tervezet kialakítása jelenleg is zajlik. A vállalkozások szempontjából az egyik legjelentősebb változás előre láthatóan az lesz, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) határozataival szemben 2017-től fő szabályként már nem lesz lehetőség fellebbezésre, rögtön bírósághoz kell majd fordulni – közölte Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes szakértője. Szerinte a változás hátterében egyebek között az a cél áll, hogy az adóhivatal határozatainak felülvizsgálatát a hatóságtól minden tekintetben független jogorvoslati fórum, vagyis ebben az esetben a bíróság lássa el. Közölte, a NAV évente mintegy 17 ezer jogorvoslati kérelmet bírál el, ezek többsége 2017-től várhatóan már a bíróságok hatáskörébe tartozik majd. Ugrásszerű tehernövekedéssel számolhatnak, a jogalkotónak pedig a közigazgatási bíróságok szervezetrendszerén és létszámán kell változtatnia.
Sok még a bizonytalanság, így elképzelhető, hogy a kis értékű ügyekben megmarad a fellebbezés lehetősége. Nem kizárt, hogy a bíróság előtt indított peres eljárás előtt lehetőség lesz a közigazgatási szervezetrendszeren belül is kezdeményezni a jogorvoslatot. Harcos Mihály szerint több gyakorlati kérdést is felvet, ha a vállalkozásoknak az adóhatósági határozatokkal szembeni panaszukkal rögtön a bírósághoz kell fordulniuk. A bíróság előtti jogi képviselet például ügyvédi tevékenység, ezzel szemben a vállalkozások legtöbbször saját maguk vagy a könyvelőjük, adótanácsadójuk útján intézik a jogorvoslatot. Mivel a jogorvoslati eljárás 2017 után várhatóan a bíróság előtti perrel kezdődik majd, az ügyvédek szerepe megnőhet. Másik következmény, hogy a vállalkozásoknak valószínűleg már a jogvita legelején pontosan meg kell jelölniük, hogy a NAV határozatát milyen jogi alapon kifogásolják. A gyakorlatban azonban rendszeresen előfordul, hogy a vállalkozás és a hatóság közötti vitában utólag bukkan fel olyan kérdés, ami az adóhivatal határozatát jogszabálysértővé teszi. Az új elv azonban kizárja a később fellelt jogszabálysértések figyelembevételét.
