Zökkenőmentes a magyar húsvéti bárányok kivitele, a 16–27 kilogrammos állatokra folyamatos a kereslet – mondta lapunknak a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója. Hajduk Péter emlékeztetett arra, hogy a kilogrammonkénti bárányárak már idén februárban 50, a húsvéti szezonban pedig 100 forinttal voltak alacsonyabbak a karácsonyihoz képest. Ez azt jelenti, hogy a 20–24 kilogrammos kategóriában 850–950 forint, míg a 16–20 kilogrammosban csaknem 1000 forint a kilogrammonkénti ár. Szakértők szerint a bárányok eladásából évente mintegy tízmilliárd forintnyi bevétel származik.
Hajduk Péter felhívta a figyelmet arra, hogy idén a kérődzőknél tapasztalt kéknyelv-betegség nehezítette az exportot, emiatt ugyanis Magyarországról csak azonnali, azaz 24 órán belüli vágásra lehet kivinni az állatot. Így a máskor szokásos 1,5-2 hónapos húsvéti, „dömpingszállítási” szezon három hétre rövidült. Azok a szállítmányok, amelyek a mai napig elhagyják az országot, még odakerülnek az olasz ünnepi asztalra, a későbbiek azonban már nem.
Ugyanakkor mennyiségi szempontból érdemben nem befolyásolta az idei húsvéti szezont a kéknyelv-betegség, most is ugyanannyi állatot visznek ki, mint máskor. Mintegy 150-220 ezer egyedről van szó, ami az éves báránykivitel harmadát teszi ki, a végleges számot csak később lehet majd megtudni. A hazai vágóbárányok 99 százalékát kitevő, exportra szánt állatok száma egyébként évi mintegy 600-650 ezerre rúg. Mivel idén a szokásos áprilisi időponthoz képest jóval korábbra, március végére kerültek a húsvéti ünnepek, ezért a megszokottnál kisebb súlyúak a bárányok. Ám még ez sem okozott fennakadást, a múlt héten már a kisebb súlyú, 12-16 kilós, úgynevezett tejesbárányokat is vitték az olasz vevők – számolt be Hajduk Péter. Ilyenkor az Európai Unióban másutt nem nagyon van bárány – talán csak Francia- és Spanyolországban –, a többi tagországban ugyanis jobbára inkább áprilisban, májusban elletnek.
Az ágazat számára kedvező hír, hogy az elmúlt 3-4 évben 40-50 ezres bővüléssel növekedésnek indult a magyarországi anyajuh-állomány, amely most már 960-980 ezer egyedre tehető. Ebből a „termelő” anyajuhlétszám 800 ezer körüli lehet. Ez annak köszönhető, hogy működött az elmúlt években a kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program, idén pedig tizenkét év után először kapott az ágazat európai uniós anyaállat-támogatást, ami évi 7700 forint körüli összeget jelent állatonként. Emellett a juhtenyésztők közül is nagyon sokan bekapcsolódtak az agrár-környezetgazdálkodási célprogramba. Most azt várják, hogy heteken belül megjelenjenek a kiskérődző ágazat beruházási támogatási kiírásai.
