Lagarde továbbra is a strukturális reform végrehajtására biztatta a vezetőket, s úgy vélte, Kínában történelmi átmenet közepette zajlik az egyensúlykereső átalakulás. Mint minden ilyen nagy átmenet során, helyenként számíthatunk kátyúkra – fogalmazott.
Az IMF vezetője üdvözölte azokat a törekvéseket, amelyek a gazdaság, a piac további nyitását célozzák, egyúttal az innováció és a vállalkozás-központú fejlesztésre, a jövedelemkülönbségek csökkentésére irányulnak.
Lagarde vasárnap részt vett a kínai fejlesztési fórumon, amelyre politikusok és nemzetközi szervezetek képviselői mellett vezető üzletembereket hívtak.
A fórumon Csu Hsziao-csüan, a kínai jegybank kormányzója a legnyomasztóbb gondok közé sorolta, hogy a GDP-arányos hitelállomány, különösen a vállalati hitelek mértéke túlságosan magas. Számokat ezzel kapcsolatban Ángel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára mondott. Információi szerint a teljes hitelállomány az ország GDP-jének 250 százalékára rúg, és ezen belül csak a vállalati hitelek 160 százalékot tesznek ki. Az adósok nagyrészt épp a reformban túltermelésük miatt érintett ágazatok, a cement-, az acél-, a szén- és a síküveggyártók.
Christine Lagarde hétfőn tárgyalásokat folytatott Li Ko-csiang miniszterelnökkel, valamint a kínai jegybank és az értékpapír-felügyelet új vezetőjével is.
A kínai kormányfő ez alkalommal megerősítette, elegendő eszköz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy kezeljék a pénzügyi kockázatokat, s azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a kormány piaci eszközökkel fogja segíteni a bankokat ahhoz, hogy tőkemegfelelési mutatójuk viszonylag magas szinten maradjon.
A miniszterelnök az IMF vezetőjének ígéretet tett arra, hogy javítani fogják a devizaárfolyamot befolyásoló döntéseikkel kapcsolatos kommunikációt. Megismételte, Pekingnek nem célja nemzeti valutájának leértékelése az export növelése miatt.
Egyúttal megjegyezte, folytatják az úgynevezett valutareformot, amely nagyobb mozgásteret enged majd a jüan árfolyammozgásának mindkét irányba. Mint mondta, Kína ellenzi az árfolyamháborút, mert az a globális gazdaság kárára van.
Kína tavaly az elmúlt 25 év legalacsonyabb gazdasági növekedését produkálta, a hivatalos statisztikák szerint a bővülés 6,9 százalék volt. Az idei évre 6,5-7,0 százalék közötti növekedést irányoztak elő, a 2020-ig tartó ötéves tervben meghatározott célok eléréséhez pedig legalább évi 6,5 százalékos növekedésre lesz szükség.
