Emellett nem készült el az országszerte mintegy négymillió háztartást kiszolgáló állami szemétszállító társaság számlázási rendszere sem; erre a kormány által beharangozott határnapig hátralévő szűk két hét során nem is lehet számítani. Mindezeken felül a nemzeti hulladékkezelő társaság eddig nem kötött szerződéseket sem az önkormányzatokkal, sem a szemétszállítási szolgáltatást végző cégekkel. Így kérdéses, hogy április eleje után milyen jogviszonyok alapján működik majd az országban a kukaürítési rendszer.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke úgy véli: leghamarabb júliusban várható, hogy az NHKV elkezd ténylegesen működni, és akkor is számtalan problémával kell majd szembenézniük az érintetteknek. Egyelőre nem tisztázott például a bevételek elosztásának a rendje sem, ami számtalan további gond forrása lehet. Csakúgy, mint az új rendszer túlbonyolítottsága.
A tervek szerint a jövőben négyoldalú jogviszony jönne létre a lakos, az állam nevében eljáró koordináló szervezet, vagyis az „állami szemétholding”, illetve az önkormányzat és a helyi közszolgáltató között. A lakosság az NHKV-nek fizetné a szemétszállítási díjat, amelyet az osztana el egyelőre ismeretlen elvek alapján a vele szerződésben álló szemétszállító szolgáltatók között. A kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdonú hulladékszállító cégek az ország egész területén a holding utasítása alapján rendben és a „központ” által meghatározott díjazásért gyűjtenék be a szemetet. Az önkormányzatokra, amelyek jelenleg a legtöbb hulladékkezelő cég tulajdonosai, a jövőben csupán vagyonkezelői szerep jutna. Így az ügyfelek például egy számlázási hiba esetén, nem a helyi szolgáltatóknál, nem is a helyhatóságoknál, hanem a központi állami holdingnál reklamálhatnak majd.
Az azonban még kérdéses, hogy hol és hogyan tehetnek panaszt az ügyfelek. Miután a központi szemétszállító vállalatnak ma még sehol sincs kirendeltsége, és április elejéig vélhetően nem is lesz.
Úgy tudjuk: ma még a lakosság által felhalmozott szemétszállítási díjtartozások kezelésének a kérdése sem tisztázott. Holott tízmilliárdos nagyságrendű tételről van szó. Jelenleg az országszerte működő 171 közszolgáltató egyharmada veszteséges. Ezt a ráfizetést eddig az önkormányzatok pótolták, ám a jövőben ez a kiadás az államot – vagyis más úton, de szintén az adófizetőket – terheli majd. Így a családok a későbbiekben duplán fizetnek a hulladék elszállításáért. Egyrészt adózóként állják az NHKV létrehozatalának és a működtetésének – hatalmas – költségeit. A társaságot az állam 500 millió forint jegyzett tőkével, 4,8 milliárd forint tőketartalékkal hozta létre, egyes számítások szerint pedig az elkövetkező egy év alatt további 10 milliárd forint körüli költségvetési ráfordítást igényel majd a holding üzemeltetése. Emellett a lakosság ügyfélként továbbra is fizeti majd a hulladékszállítási díjat – mindezt a „rezsicsökkentés” jegyében.
A kormányzati elképzelésekben az is szerepel, hogy a jövőben nem térfogat (kukaméret), hanem országszerte egységesen a leszállított szemét súlya alapján fizetnek majd az ügyfelek. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a súly alapú rendszer miként befolyásolja majd az ügyfelek által fizetendő díjakat. Az árakban már jelenleg is jelentős, akár 50-60 százalékos eltérések lehetnek a különböző településeken. Schmidt Jenő szerint ez ahhoz vezet, hogy az emberek megpróbálják a szomszéd hulladéktárolójába csempészni a szemetüket. Emellett az ország területén ismét elszaporodnak majd az illegális szemétlerakók. Ugyanakkor a súly szerinti díjszedési módszer azért sem hatékony, mert a szemétszállító cégek költségeinek a 75 százaléka állandó kiadás, és csak a fennmaradó 25 százalék függ az elszállított hulladék súlyától, illetve mennyiségétől. A telepek és a géppark fenntartása, az alkalmazottak bére ezentúl sem kerül majd kevesebbe, pedig a működési költségek jelentős részét ez teszi ki. Az elnök mindezek miatt úgy látja: a készülő állami hulladékszállítási rendszer drágán és alacsony hatásfokkal működik majd.
Uniós források szempontjából viszont nem tűnik rossz üzletnek a szemétszállítás. Az Új Széchenyi-terv keretében a 2014–2020-as fejlesztési időszak uniós forrásai között a Környezeti és energetikai hatékonyság operatív programra együttesen 1075,8 milliárd forint uniós és magyar forrást kalkuláltak, ami az operatív programok forrásainak 14,77 százaléka. Persze ennek az összegnek csupán egy szelete kerülhet a szállító- és feldolgozócégekhez.
