Emellett nem készült el az országszerte mintegy négymillió háztartást kiszolgáló állami szemétszállító társaság számlázási rendszere sem; erre a kormány által beharangozott határnapig hátralévő szűk két hét során nem is lehet számítani. Mindezeken felül a nemzeti hulladékkezelő társaság eddig nem kötött szerződéseket sem az önkormányzatokkal, sem a szemétszállítási szolgáltatást végző cégekkel. Így kérdéses, hogy április eleje után milyen jogviszonyok alapján működik majd az országban a kukaürítési rendszer.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke úgy véli: leghamarabb júliusban várható, hogy az NHKV elkezd ténylegesen működni, és akkor is számtalan problémával kell majd szembenézniük az érintetteknek. Egyelőre nem tisztázott például a bevételek elosztásának a rendje sem, ami számtalan további gond forrása lehet. Csakúgy, mint az új rendszer túlbonyolítottsága.
A tervek szerint a jövőben négyoldalú jogviszony jönne létre a lakos, az állam nevében eljáró koordináló szervezet, vagyis az „állami szemétholding”, illetve az önkormányzat és a helyi közszolgáltató között. A lakosság az NHKV-nek fizetné a szemétszállítási díjat, amelyet az osztana el egyelőre ismeretlen elvek alapján a vele szerződésben álló szemétszállító szolgáltatók között. A kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdonú hulladékszállító cégek az ország egész területén a holding utasítása alapján rendben és a „központ” által meghatározott díjazásért gyűjtenék be a szemetet. Az önkormányzatokra, amelyek jelenleg a legtöbb hulladékkezelő cég tulajdonosai, a jövőben csupán vagyonkezelői szerep jutna. Így az ügyfelek például egy számlázási hiba esetén, nem a helyi szolgáltatóknál, nem is a helyhatóságoknál, hanem a központi állami holdingnál reklamálhatnak majd.
Az azonban még kérdéses, hogy hol és hogyan tehetnek panaszt az ügyfelek. Miután a központi szemétszállító vállalatnak ma még sehol sincs kirendeltsége, és április elejéig vélhetően nem is lesz.
Úgy tudjuk: ma még a lakosság által felhalmozott szemétszállítási díjtartozások kezelésének a kérdése sem tisztázott. Holott tízmilliárdos nagyságrendű tételről van szó. Jelenleg az országszerte működő 171 közszolgáltató egyharmada veszteséges. Ezt a ráfizetést eddig az önkormányzatok pótolták, ám a jövőben ez a kiadás az államot – vagyis más úton, de szintén az adófizetőket – terheli majd. Így a családok a későbbiekben duplán fizetnek a hulladék elszállításáért. Egyrészt adózóként állják az NHKV létrehozatalának és a működtetésének – hatalmas – költségeit. A társaságot az állam 500 millió forint jegyzett tőkével, 4,8 milliárd forint tőketartalékkal hozta létre, egyes számítások szerint pedig az elkövetkező egy év alatt további 10 milliárd forint körüli költségvetési ráfordítást igényel majd a holding üzemeltetése. Emellett a lakosság ügyfélként továbbra is fizeti majd a hulladékszállítási díjat – mindezt a „rezsicsökkentés” jegyében.
