A PwC szakértőinek becslése szerint ez 55-100 milliárd font – háztartásonként 2100-3700 font – közötti nominális gazdasági veszteséget jelentene 2015-ös árfolyamokon számolva, elsősorban a brexit okozta piaci-befektetői bizonytalanságok miatt.
A múlt hónap végén 198 brit, illetve Nagy-Britanniában tevékenykedő óriásvállalat – köztük a Vodafone, a Ryanair, a BP, a BAE Systems, az Airbus és a Goldman Sachs – vezetői álltak ki közös nyílt levelükben Nagy-Britannia EU-tagsága mellett.
A felhíváshoz, amely eddig a legnagyobb ilyen jellegű kezdeményezés a brit üzleti szektor részéről, a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó száz legnagyobb tőkeértékű vállalat közül 36 vezérigazgatója csatlakozott. Érvelésük szerint a brit üzleti szférának a további beruházások és az állásteremtés érdekében korlátlan hozzáférésre van szüksége az Európai Unió 500 millió fős egységes belső piacához. Az aláírók szerint ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból, azzal elrettentené a befektetőket, munkahelyeket sodorna veszélybe, és az egész brit gazdaságot kockára tenné.
A brit kormány június 23-ára népszavazást írt ki a brit EU-tagság sorsáról.
A kormány és a kormányzó Konzervatív Párt azonban – az üzleti szférához hasonlóan – megosztott a kérdésben, és a kabinet több tagja is jelezte, hogy a hivatalos állásponttal ellentétben a brexitre fog szavazni a júniusi népszavazáson.
Csatlakozott a brexit-párti táborhoz Boris Johnson, London polgármestere, a Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb politikusa is, akit a brit sajtó egyöntetűen a 2020-ban esedékes következő parlamenti választásokon a kormányfői tisztségért már nem induló David Cameron miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltjei között tart számon.
