Neves brit vezetők állnak ki a brexit mellett

Az üzleti szféra 250 képviselője csatlakozott ahhoz a szervezethez, amelynek célja az uniós távozás.

A Vote Leave (Szavazz a távozásra) nevű szervezet által szombaton közzétett listán mások mellett szerepel Michael Geoghegan, az HSBC nemzetközi bankcsoport volt vezérigazgatója, Tim Martin, az egyik legnagyobb brit pub- és szállodahálózat, a JD Wetherspoon alapítója, valamint Roger Bootle, a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház vezérigazgatója.

A Capital Economics – a City egyik legnagyobb elemzőcége – egyebek mellett arról ismert, hogy tanulmányával megnyerte a Policy Exchange nevű konzervatív londoni gazdasági-társadalmi kutatóműhely által az euróövezet felbomlásának modellezésére néhány éve meghirdetett, negyedmillió fontos (százmillió forint) díjjal járó pályázatot, négyszáz indulót maga mögé utasítva.

A Vote Leave kampánycsoporthoz csatlakozó gazdasági szakértők megalakítják a szervezet üzleti tanácsát, amelynek elnöke John Longworth, a brit üzleti vállalkozások hazai és külföldi érdekképviseletét ellátó Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) volt vezérigazgatója lesz.

Longworth március elején volt kénytelen távozni a BCC éléről, miután – a kamarai szövetség deklaráltan semleges álláspontjával szembekerülve – a szervezet éves közgyűlésén azt mondta, hogy Nagy-Britanniára „fényesebb kilátások” várnának, ha kilépne az Európai Unióból.

A Vote Leave üzleti tanácsának meghirdetett célja az, hogy szembeszálljon a brit nagyvállalati szektor vezetőinek jelentős többségével, akik több megnyilatkozásukban is a brit EU-tagság mellett érveltek. A Vote Leave fő érve az, hogy az EU-előírások hátráltatják a brit üzleti vállalkozások tevékenységét.

E hét elején a Brit Iparszövetség (CBI) azonban egy olyan tanulmányt tett közzé, amely szerint az évtized végéig akár százmilliárd font (40 ezer milliárd forint) veszteséget is okozhatna a brit gazdaságnak Nagy-Britannia esetleges távozása az Európai Unióból.

Az enyhébb és súlyosabb forgatókönyveket felvázoló 79 oldalas tanulmány szerint – amelyet a CBI megbízásából a PwC üzleti tanácsadó cég állított össze – brexit esetén, vagyis ha Nagy-Britannia távozik az unióból, a nominális brit hazai össztermék (GDP) 2020-ban 3-5,5 százalékkal lenne alacsonyabb, mint abban az esetben, ha Nagy-Britannia továbbra is az EU tagja marad.

A PwC szakértőinek becslése szerint ez 55-100 milliárd font – háztartásonként 2100-3700 font – közötti nominális gazdasági veszteséget jelentene 2015-ös árfolyamokon számolva, elsősorban a brexit okozta piaci-befektetői bizonytalanságok miatt.

A múlt hónap végén 198 brit, illetve Nagy-Britanniában tevékenykedő óriásvállalat – köztük a Vodafone, a Ryanair, a BP, a BAE Systems, az Airbus és a Goldman Sachs – vezetői álltak ki közös nyílt levelükben Nagy-Britannia EU-tagsága mellett.

A felhíváshoz, amely eddig a legnagyobb ilyen jellegű kezdeményezés a brit üzleti szektor részéről, a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó száz legnagyobb tőkeértékű vállalat közül 36 vezérigazgatója csatlakozott. Érvelésük szerint a brit üzleti szférának a további beruházások és az állásteremtés érdekében korlátlan hozzáférésre van szüksége az Európai Unió 500 millió fős egységes belső piacához. Az aláírók szerint ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból, azzal elrettentené a befektetőket, munkahelyeket sodorna veszélybe, és az egész brit gazdaságot kockára tenné.

A brit kormány június 23-ára népszavazást írt ki a brit EU-tagság sorsáról.

A kormány és a kormányzó Konzervatív Párt azonban – az üzleti szférához hasonlóan – megosztott a kérdésben, és a kabinet több tagja is jelezte, hogy a hivatalos állásponttal ellentétben a brexitre fog szavazni a júniusi népszavazáson.

Csatlakozott a brexit-párti táborhoz Boris Johnson, London polgármestere, a Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb politikusa is, akit a brit sajtó egyöntetűen a 2020-ban esedékes következő parlamenti választásokon a kormányfői tisztségért már nem induló David Cameron miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltjei között tart számon.