Hazánk az elmúlt években bruttó hazai termékére (GDP) vetítve az egyik legmagasabb arányban költött energiaimportra az unió országai közül – állapította meg az Európai Bizottság. Magyarország ugyanis jelenleg GDP-je hat százalékát költi energiabehozatalra, ami az uniós átlag kétszerese. Az energiabiztonságot a bizottság szerint az energiaimport-függőség csökkentésével lehetne erősíteni, például a megújuló energiaforrások és az energiahatékony technológiák támogatása révén. Hazánkban a háztartásokhoz kötődik az összes felhasznált energia mintegy harmada. Ezért az előttünk álló legnagyobb kihívás az épületek energiahatékonyságának javítása. Az ezredforduló óta a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtésienergia-felhasználása alig javult. Összehasonlításképpen: egy német háztartás ma annyi energiát használ fel egy hét alatt, amennyit a hetvenes években egy nap alatt. Ennek egyik oka az, hogy Európa számos országában már bevezették azokat a megemelt épületenergetikai elvárásokat, amelyek nálunk két lépésben, 2018-tól, illetve 2021-től válnak majd általánossá.
2018-tól olyan normák lépnek életbe az építések és felújítások során, amelyek a mai épületenergetikai elvárásoknál mintegy 40 százalékkal magasabbak. 2021-től pedig minden uniós tagállamban bevezetik a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabályozást.
