A Roubini Global Economics elnöke azonban megjegyzi, a globális pénzpiaci zűrzavarok mostani epizódja várhatóan súlyosabb lesz, mint a 2009 óta megtapasztalt bármelyik volatilis időszak. Ennek az az oka – teszi hozzá Roubini –, hogy jelenleg legalább hét forrása van az alacsony valószínűségű sokkeseményeknek.
A New York University professzora szerint a hét kockázati forrás közül elsőként azt kell kiemelni, hogy Kína kemény földet érésével, illetve annak a tőzsdékre és a jüan értékére gyakorolt várható hatásával kapcsolatos aggodalmak ismét felerősödtek. Roubini úgy véli, miközben egyre valószínűbb, hogy Kína nem kemény, hanem inkább egy hepehupásnak nevezhető földet érést tapasztal meg, a befektetők még mindig nyugtatgatásra szorulnak a növekedés lassulása és a folyamatos tőkekivonás miatt.
A világhírű közgazdász megjegyzi, hogy a feltörekvő piacok súlyos gondokkal küzdenek: globális ellenszél éri őket a kínai lassulás, a nyersanyagpiaci ciklus befejeződése, illetve a Fed kamatemelése miatt. Hozzáteszi: a legtöbb feltörekvő nem hajtott végre strukturális reformokat a potenciális növekedés erősítésére.
A professzor szerint a Fed talán tévedett, amikor decemberben véget vetett a zéró kamatpolitikájának. Úgy véli, hogy most a gyengébb növekedés, az olajárak csökkenése miatti alacsonyabb infláció, az erősebb dollár, a korrigált tőzsdék és a növekvő kamatfelárak révén feszesebbé váló pénzügyi feltételek veszélyeztetik az amerikai növekedési és inflációs várakozásokat.
A negyedik kockázatforrás a közel-keleti eseményekhez kapcsolható – emeli ki Nouriel Roubini. Állítása szerint a sok forrongó geopolitikai kockázat már a robbanáshoz közelít. A bizonytalanság legközvetlenebb forrásának az a kilátás számít, hogy a szunnita Szaúd-Arábia és a síita Irán között elnyúló hidegháború tör ki.
A neves közgazdász az ötödik kockázati tényezőt az olajárak esésében látja, amely az amerikai és globális részvényárak csökkenését és a kamatfelárak megugrását okozza. A gyenge olajárak szintén károsan hatnak az USA energiatermelő cégeire, valamint potenciális csődhelyzetet okoznak a nettó energiaexportőr országokban.
Roubini kiemeli, hogy a globális bankok bevételei csökkentek a 2008 óta bevezetett új szabályozások, illetve az új pénzügyi technológiák megjelenése miatt.
Idén a globális pénzügyi válság gyújtópontja lehet az Európai Unió és az eurózóna – jegyzi meg végezetül a professzor. Hozzáteszi: az európai bankok kihívásokkal küzdenek, a migrációs válság pedig Schengen végéhez vezethet, s ez a belpolitikai gondokkal együtt az Angela Merkel vezette német kormány bukását is okozhatja. Továbbá Nagy-Britannia EU-ból való kilépése egyre valószínűbb, valamint Görögország kilépésének kockázata ismét felerősödött. Ukrajnát is háború sújtja, miközben Oroszország egyre agresszívebbé vált Európa határai mentén.
A véleménycikkében Roubini bár pozitívan tekint az elkövetkező időszakra, hiszen a pénzpiacok két lehangoló hónapja után a március talán egy ralit hoz a különböző eszközök számára, ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az alacsony valószínűségű globális sokkok hét forrása közül némelyek ismételt kitörése azonban az idei év hátralévő részét elronthatja a kockázatos eszközök számára és a vérszegény globális növekedés szempontjából is.
