Buda-Cash: vádat emelt a Fővárosi Főügyészség

Eredetileg tizenegy embert gyanúsítottak meg, közülük hattal szemben megszüntették a nyomozást.

A harmadik vádpont szerint a vádlottak 2007-ben elhatározták, hogy az akkor már több tízmilliárdos hiányt a DRB-bankcsoport takarékszövetkezeteinek megszerzése útján és ezáltal a betétesek vagyonával pótolják. Ennek érdekében rábírták a pénzintézeteket, hogy vásároljon állampapírokat a Buda-Cashen keresztül. Ténylegesen azonban a vádlottaknak az állampapírokat nem állt szándékukban megvásárolni, céljuk a pénzintézetek vagyonának megszerzése volt. A fenti cselekményükkel a vádlottak 2009 áprilisa és 2014 áprilisa között a DRB-bankcsoportnak összesen több mint 66 milliárd forint kárt okoztak.

Ibolya Tibor az úgynevezett vagyon-visszaszerzési eljárásról elmondta: még a nyomozás elején mintegy 68 milliárd forintnyi vagyont vettek zár alá, ennek döntő hányadát a felszámolónak már kiadták, hogy a károsultaknak fizetni tudjanak belőle. Jelezte, hogy mintegy 2 milliárd forintnyi vagyon van „zár alatt, lefoglalva”, köztük ingatlanok, üzletrészek, számlapénzek és különböző ingóságok, ékszerek.

A Buda-Cash-ügyben nem zárult még le teljes körűen a nyomozás, a „fő ügyrész” mellett, amelyben most vádat emeltek, további ügyekben is nyomoznak – közölte. Ezek között említette a Buda-Cash Zrt. igazgatósági tagjai által offshore cégek nevére nyitott külföldi bankszámlákat érintő, pénzmosás gyanúját keltő ügyleteket, az amerikai tőzsdén forgalmazott részvényekkel kapcsolatos csalás gyanúját felvető ügyet, valamint a Mátrafűtőber Kft. üzletrészeinek a Buda-Cash részvényesi társaságai közötti adásvétellel kapcsolatos sikkasztás gyanúját felvető ügyet.

Az ügy érzékeltetésére Ibolya Tibor azt hozta fel példaként: ha hárman megbíznak valakit egy-egy 150 forintos fagylalt megvásárlásával, ám a megbízott végül csak magának vesz egy fagylaltot, akkor a kérdés az, kinek a 150 forintját tulajdonította el. Mindenki joggal mondhatja ekkor, hogy az ő 150 forintját tulajdonították el, az ügyben eljáró felszámoló logikája szerint azonban mindenkitől csak 50 forintot. Arra a kérdésre, „akkor hol a fagyi”, azt mondta, a lefoglalt vagyontárgyak értékét figyelembe véve mintegy 45 milliárd forintot keresnek még. Az ügyészség ezért nem tudja az eljárásban az ügyfeleket konkrétan megjelölni sértettként, mert nem lehet tudni, milyen kár érte őket – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva közölte: szerintük nem lehet kijelenteni, hogy a felügyelet mulasztott, erre vonatkozó adatuk nincs.

Ibolya Tibor arra a kérdésre, hogy szerinte az ügyben az első tárgyalást még az ítélkezési szünet előtt meg lehet-e tartani, azt mondta, reméli, ugyanakkor jelezte: nagy ügyről van szó, 140 kötetes a nyomozati irat, a vádirat pedig 50-60 oldal.

Kérdésre válaszolva ismertette a vádlottak nevét, a vezetéknév kezdőbetűjével: V. Péter, P. Zoltán, T. Péter, Gy. János és P. Gyula.

A rendőrség március 8-án közölte, hogy lezárták a nyomozást, és vádemelést javasolnak az ügyben. A Buda-Cash gazdálkodásával kapcsolatban a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda csalás és a számvitel rendjének befektetési vállalkozás körében elkövetett megsértése bűntett megalapozott gyanúja miatt nyomozott tizenegy emberrel szemben.

A jegybank 2015. február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét, és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. Az ügyben bűncselekmény gyanúja is felmerült, ezért a Magyar Nemzeti Bank büntetőfeljelentést tett az illetékes rendőr-főkapitányságon. A brókercég tevékenységi engedélyét tavaly március 4-én visszavonta a jegybank, és kezdeményezte a társaság felszámolását.

A jegybank vizsgálata szerint a brókerház körülbelül 30 milliárd forinttal károsíthatta meg saját ügyfeleit, ezenfelül a DRB-bankcsoporthoz tartozó hitelintézetek vagyonának egy részét is eltüntette, mintegy 60-65 milliárd forintnyi értékpapírral nem tud elszámolni a kisbankokkal szemben.

A Fővárosi Törvényszék 2015. március 11-én az ügyben három embert előzetes letartóztatásba helyezett.

A Befektető-védelmi Alap (Beva) közlése szerint a Buda-Cash-károsultak március 26-áig nyújthatták be a kártalanítási kérelmüket. Március 18-ai közlésük szerint addig 10 430 Buda-Cash-ügyfél kártalanítási kérelmét vették nyilvántartásba.

A károsultaknak a Beva a hiányzó értékpapírok és pénzösszeg után befektetőnként maximum 20 ezer eurónak megfelelő kártalanítást fizet a felszámolás napján érvényes árfolyam alapján számított forintösszegben. A kártalanítás 1 millió forintig 100 százalékos, az 1 milliót meghaladó rész után pedig 90 százalékos.