Egymást szapulja a Fővárosi Törvényszék és a főügyész

A jogkörök tisztázatlansága miatt itt-ott hiányosságok mutatkoznak, amiért egymásra mutogatnak.

A törvényszék közleménye a Quaestor-ügyben az elmúlt napokban a vádhatóság és a bíróság között kibontakozott sajtópolémia ügyében úgy fogalmaz: Ibolya Tibor „példátlan módon már nem először a sajtón keresztül támadja a Fővárosi Törvényszéket. A bíróság megengedhetetlennek tartja és a leghatározottabban visszautasítja, hogy a Fővárosi Főügyész a nyilvánosság előtt tesz olyan kijelentéseket, illetve enged sejtetni olyan álláspontot, amely nem csupán nélkülözi a ténybeli és szakmai alapokat, hanem az eljáró bírói tanács elnökének »gyorsolvasási képességére« és tárgyalási leterheltségére vonatkozóan tett személyeskedő megjegyzéseivel a Fővárosi Törvényszék, valamint az eljáró bíró tekintélyét is sérti”.

Az egy éve kipattant Quaestor-ügyben február 5-én érkezett meg a főügyészség vádirata a Fővárosi Törvényszékre. Öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rónak Tarsoly Csaba és társai terhére, az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint, és az ügyben csaknem 32 ezer sértett van.

A törvényszék márciusban azt közölte, hogy várhatóan májusban kezdi el a kiemelt jelentőségű büntetőügy soron kívüli tárgyalását.

Április elsején az eljáró bíró tárgyalást előkészítő nem nyilvános ülést tartott, szombaton pedig a törvényszék közleményben tudatta, hogy hiánypótlásra visszaadták a vádiratot.

A főügyészség még a hétvégén közölte: törvényesen járt el, nem áll módjában a felhívást teljesíteni. Hétfői sajtótájékoztatóján Ibolya Tibor kérdésre válaszolva kijelentette, hogy jogszabálysértő és a bírósági gyakorlattal ellentétes, amit a törvényszék kér. A bíró „mondvacsinált okkal megpróbálja azt elsütni”, hogy a vádiratban nincsenek megfelelően megjelölve a bizonyítékok. „Ez tényszerűen nem igaz” – fogalmazott, és azt kérte: a bíróság május 5-éig tűzze ki a tárgyalást.

A törvényszék keddi közleményében leszögezte, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el. A bíró a Quaestor-ügyben „teljes körűen felkészült”, ennek során vált egyértelművé, hogy a több mint 1500 oldalas vád hiányos, pótlásra szorul.

A törvényszék szerint a hiánypótlást elrendelő döntés a büntetőeljárási törvény és a bírósági gyakorlat alapján is helytálló, mivel a vádirat hiányosan tartalmazza a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy mely cselekmény bizonyítására szolgálnak.

A törvényszék szerint a főügyészség már azzal megsértette az eljárási törvényt, hogy elmulasztotta a vádirat és a digitális formában rendelkezésre álló iratok elektronikus megküldését, emellett valamennyi vádpontnál döntően azonosan „lefoglalt Brókerrendszer, könyvelési adatbázisok, szoftver, illetve néhol lefoglalt elektronikus levelezések” tárgyi bizonyítási eszközöket jelölt meg, de a vádirathoz egyetlen elektronikus adathordozót sem csatolt.

Ezen mulasztások pótlására a törvényszék február 9-én hívta fel a vádhatóságot, ám az ügyész a felhívásnak nem tett eleget. Ehelyett február 15-én másfél oldal terjedelmű, technikai jellegű tájékoztatást tartalmazó átirat kíséretében egy – a főügyész meghatározása szerint – „6 millió darab elektronikus adatot is jelentősen meghaladó mennyiségű adatot” tartalmazó külső adathordozót küldött.

A törvényszék szerint a vádhatóság a vádlottak adathordozóin lefoglalt hatalmas adattömeget áttekinthetetlen módon bocsátotta rendelkezésre. A lefoglalt fájlok például az ügyhöz nem tartozó magánjellegű dokumentumokat, fényképeket, zenét is tartalmaznak – írták. Hozzátették: így az sem tudható, hogy a fájlok közül az ügyészség egyáltalán mit tekint a vádat alátámasztó bizonyítéknak.

Ezek után a bíróság az ügy különös bonyolultsága miatt a bizonyítás keretének, terjedelmének, sorrendjének meghatározása érdekében előkészítő ülést tartott, amelyen a vádhatóság képviselője például a be nem szállított bűnjelekre és a kellően nem azonosítható sértettek személyével kapcsolatos bírói kérdésre sem tudott választ adni. A hiányosságok pótlására maga az eljáró ügyész kért határidőt a bíróságtól – emelték ki.

A bíróság feladata „az igazságszolgáltatás, nem pedig az ügyész hiányosan elvégzett munkájának pótlása” – olvasható a törvényszék közleményében. Az eljárási törvény szerint a vádiratnak – egyebek mellett – tartalmaznia kell a bizonyítási eszközök megjelölését és azt, hogy mely cselekmény vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak. E kötelezettségét az ügyész a vádirat 5458 rendbeli bűncselekményéhez kapcsolódóan pótlólag megküldött több mint hatmillió elektronikus adattal „még csak hozzávetőlegesen sem teljesítette” – írták.

A bíróság minden ügyben „maradéktalanul betartja, és az eljárás többi résztvevőjével is betartatja az eljárási szabályokat – akkor is, ha ez a hiányos vádiratot elkészítő vádhatóság nemtetszését eredményezi” – tartalmazza a közlemény, amely szerint az ügyészség feladata a bíróság által előírtak határidőn belüli teljesítése és az eljárási törvény betartása. Amint a vádhatóság az eljárási törvény szerinti kötelezettségének eleget tesz, a bíróság haladéktalanul megteszi a tárgyalás kitűzéséhez szükséges intézkedéseket – tették hozzá.

„A főügyésznek tudnia kell: mint ahogy a hiánypótló végzés elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye, úgy a sajtóban megfogalmazott kritikáinak sincs eljárásjogi következménye. A hiánypótló végzés teljesítése elmulasztásának azonban van” – áll a közleményben. A törvényszék ezzel feltehetően az eljárás megszüntetésének törvényi lehetőségére utalt.