Sokszor elhangzik, hogy a régiós országok gazdaságai adóversenyben állnak egymással. A Deloitte Zrt. felmérte, hogy a közelmúltban milyen változások történtek tágabb környezetünkben ezen a téren.
A cseh kormány célja a közterhek hatékonyabb beszedése, ennek érdekében 2014 óta folyamatosan próbál lépéseket tenni. Idén a személyi jövedelemadó szempontjából nem történt annyi változás, mint az előző évben. A tanácsadó cég friss tanulmányából kiderül, a családok támogatása továbbra is első számú szempont az országban, ezért idén növelték a kedvezmény összegét. Horváthné Szabó Beáta, a társaság adóosztályának igazgatója elmondta, a kormány célja, hogy munkavégzésre ösztönözze az állampolgárokat ahelyett, hogy állami szociális juttatásokból próbálják fenntartani magukat, ezért a minimálbéreket évről évre növelik. Ezenkívül különböző igénybe vehető kedvezményekkel igyekeznek pozitív irányba befolyásolni az adóterheket.
Horvátországban a jövedelmek utáni adófizetés egyszerűbbé vált, a közterhet január 31-ig kell megfizetni, korábban ezt legkésőbb nyolc napon belül kellett teljesíteni. A magyar gyakorlathoz hasonlóan a horvátok is bevezették az adóhatósági megállapítás rendszerét. A munkavállalók részére a hatóság készíti el a bevallást június 30-ig, ennek eredményéről értesítik az érintetteket. Ez ellen egy hónapig lehet fellebbezni.
A lengyel példa a családoknak kedvez az igazgató szerint. Az idei évtől ha egy ottani munkáltató saját szociális alapból finanszírozza alkalmazottja gyermekének óvodai, bölcsődei vagy napközis költségeit, az adómentes juttatásnak minősül. A szakértő elmondta, érdekes változás a román gyakorlatban, hogy a kiküldetés miatt az országba érkező munkavállalók esetében a hatóság 2016. január 1-jétől bevezette a törtévi illetőség fogalmát. Ez azt jelenti, hogy egy külföldi munkavállaló attól a pillanattól válik világjövedelmén adókötelessé, ahogy a belföldi illetőségi szabályoknak megfelel. Ha a munkavállaló elhagyja az országot, az év hátralévő részében nem tekintendő már román adóilletőségűnek. Az országban bővült az adóalapot csökkentő tételek köre a munkáltató által teljesített privát egészségbiztosítási hozzájárulás összegével. A hatóságok idén bevezették a lehetőséget, hogy az adózó bizonyos feltételek teljesülése esetén részben mentesülni tudjon a már esedékes, de még meg nem fizetett adókötelezettség miatti késedelmi pótlék alól.
Szerbiában az ingatlanból származó jövedelmet 2016-tól különadózó jövedelemként kell számítani, a közteher mértéke ez esetben 20 százalék. Az országban a külföldi munkavégzésért járó napidíj adómentes összege 50 euró. Növekedett a köztehermentesen elszámolható utazási költségtérítés mértéke is. A felhasznált üzemanyag árának 30 százaléka ilyen juttatásnak minősülhet. Kisvállalkozások esetében legalább két új munkavállaló alkalmazása esetén az utánuk megfizetett személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok akár 75 százaléka is visszajárhat a foglalkoztatónak.
A jövedelmek után Szlovákiában korábban eltérően adóztak, attól függően, hogy az belföldről vagy külföldről származott. 2016-tól ezek egységesen 19 százalékos kulccsal adóznak. A köztehermentes jövedelmek köre januártól bővült, így például nem kell fizetni a hosszú távú befektetési alapból szerzett kifizetések után, ha az adott portfóliót a magánszemély több mint 15 évig tartotta. Horváthné Szabó Beáta szerint ez a szabályozás emlékeztet a Magyarországon elérhető tartós befektetési számlákra, azzal a különbséggel, hogy a hazai szabályozás csak ötéves tartási időszakot ír elő a mentesség eléréséhez. Hozzátette, 2016-tól a szlovákoknak is lehetőségük van felajánlani adójuk két százalékát egy nonprofit szervezet részére.
