Januárban az eladások volumene csupán 1,7, a naptárhatással kiigazítva 2,2 százalékkal nőtt. A fogyasztás 32. hónapja megszakítás nélkül bővül éves összehasonlításban.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,9 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene a januári 1,4 százalékos visszaesés után.
A nem élelmiszer jellegű cikkek és az üzemanyagok forgalma is fellendült, 7,5, illetve 9,1 százalékkal nőtt az előző havi 6,0, illetve 4,4 százalékos emelkedést követően.
Idén január–februárban a forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 4,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,8 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.
A KSH megjegyezte, hogy a tavaly márciusban életbe lépett vasárnapi zárva tartásnak a kiskereskedelmi forgalom volumenének alakulására gyakorolt hatása csak hosszabb időszakra vonatkozó adatokból lesz majd kimutatható.
A kiskereskedelmi forgalom februári részletes adatait április 25-én közli a KSH.
Idén a tavalyihoz hasonló ütemben, átlagosan 6-8 százalékkal bővülhet a kiskereskedelmi forgalom a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint – ismertette Lenner Áron Márk, a minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára az M1-en.
A növekedéshez minden makrogazdasági előfeltétel adott, így az alacsony inflációs környezet, a növekvő reálbérek, és a rekordszintű foglalkoztatottság. Mindemellett az emelt családi adókedvezmények és az szja-csökkentés is növeli a lakosság elkölthető jövedelmét – tette hozzá.
