Az európaiaknak sem kell már annyira a világ egyik legnépszerűbb gyomirtója – legalábbis erről tanúskodik az Európai Parlament ez ügyben hozott legutóbbi állásfoglalása. Ebben a testület leszögezi, hogy az Európai Bizottságnak az eredetileg tervezett tizenöt év helyett csak hét évre kellene meghoszszabbítania az egyébként felfüggesztett növényvédő szer forgalombahozatali engedélyét. A képviselők ezt azzal indokolták, hogy a glifozát rákkeltő lehet, és súlyos aggodalmak vetődtek fel a hormonháztartásra kifejtett hatása miatt is.
Eközben idehaza az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága Bencsik János fideszes alelnök kérésére elhalasztotta a glifozátról szóló álláspont kialakítását. Sallai R. Benedek, a bizottság LMP-s elnöke szerint a határozati javaslat napirendről való levétele érthetetlen: ha a kormány továbbra is az EU, valamint hazánk génmódosított szervezetektől való mentességéért kíván fellépni, akkor ennek hatékony eszköze lehet, ha Brüsszel nem hosszabbítja meg a glifozát engedélyezését.
Sallai R. Benedek hangsúlyozta: valójában a glifozátrezisztens GMO-s vetőanyagok népszerű növényvédő szere a glifozát, és az európai engedélyezés esetleges meghosszabbítása több kultúrában (például a repce-, szója- és kukoricaültetvényeknél) növelheti a felhasználást. Ám a glifozát további használata, alkalmazása – a jelenlegi tudományos ismeretek szerint – valójában egy szervezett, lassú tömeggyilkosság, amelynek fenntartásához, folytatásához most a Fidesz–KDNP-kormány is asszisztál – véli az ellenzéki politikus.
– Korántsem volt helyes környezetpolitikai döntés – fogalmazott lapunknak Darvas Béla, az MTA doktora az említett hatóanyaggal kapcsolatos bizottsági tárgyalás elhalasztása, majd napirendről való levétele kapcsán. A hazai felszíni vizekben kis mennyiségben már mérhető ez a hatóanyag, és a magyar lakosságtól vett korlátozott számú vizeletmintákból is kimutatták. Kinek megnyugtató jelzések ezek? – tette fel a kérdést a kutató. Darvas Béla véleménye szerint az egészségügyi szempontból veszélyesnek tartott hatóanyag ügyében az Európai Uniónak az elővigyázatosság elve alapján kellene dönteni, mint ahogyan a jelek szerint nem így szándékozik. Pedig csak korlátozott ideig használható, vannak ugyanis olyan gyomok, amelyek kevésbé érzékenyek erre a hatóanyagra, és vannak olyanok, amelyeknél a hatóanyagra ellenálló csoportok szelektálódnak ki. Továbbá vannak más, engedélyezett totális hatóanyagok is az EU-ban, és hatóanyag-keverékkel is megoldható a gyomirtás.
A szakember, aki a GMO-Kerekasztal és a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke is, utóbbi tisztségében Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek írt nyílt levelet, amelyben felveti: a mai növényvédelmet kizárólag a termesztés szűk látókörű szempontjai vezérlik, a növényvédelmi döntésekben sem a környezet- és a természetvédelem, sem az egészségvédelem szempontjai nem érvényesülnek kellőképpen. A kutató arra kérte a minisztert, tekintse át az agrártárca Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztálya Növényvédelmi Bizottságának listáját. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai egészségügynek – figyelemmel a kedvezőtlen rákos statisztikákra – a veszélyesanyag-szabályozásban kiemelt szerepet kellene biztosítani.
Miközben idehaza folyik a vita a glifozát szerepéről, az unióban sem egyértelmű a helyzet, hiszen az európai parlamenti állásfoglalás nem kötelező érvényű. Az uniós képviselők egyébként azt is el szeretnék érni a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a kertművelésben is használt anyag kapcsán, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) hozza nyilvánosságra a saját vizsgálata során használt adatokat. Leszögezték továbbá, hogy az Európai Bizottságnak kizárólag szakipari használatra szabadna engedélyt adnia. Hozzátették: a bizottságnak külön jogszabály keretében újra kellene értékelnie a glifozát engedélyezését, tekintettel arra, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökség felfüggesztette az anyag besorolását.
A parlamenti állásfoglalás arra is felkéri a bizottságot, hogy nyújtson be új törvényjavaslatot a glifozáttartalmú növényvédő szerek fenntarthatóbb használata érdekében, és mielőbb gondoskodjon a glifozát toxicitásának független felülvizsgálatáról, főleg annak rákkeltő hatását, továbbá a hormonháztartást zavaró anyagokkal kapcsolatos tulajdonságait illetően. A glifozát használatát nem szabadna közparkok, közkertek és játszóterek területén vagy azok közelében engedélyezni – hangsúlyozzák. Az engedélyezésről szóló döntést a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának nemzeti szakértői hozzák, akik májusban minősített többséggel elfogadhatják, vagy elutasíthatják az Európai Bizottság javaslatát. Ha nincs ilyen többség, akkor a bizottságon múlik a döntés.
