Kétévente jön majd a kéményseprő

Tüntetéseket is szerveznének az ágazatban dolgozó cégek, hogy megakadályozzák a változtatásokat.

Mindent elkövetünk azért, hogy ne lépjen életbe a most készülő úgynevezett kéményseprési rendelet. Az új jogszabály ugyanis évi egy helyett a jövőben csak kétévente tenné kötelezővé a füstelvezetők ellenőrzését mind a gáz-, mind a szilárd tüzelésű fűtési rendszerek esetében. Ennek a rendelkezésnek a bevezetése pedig évi több száz, akár halálos kimenetelű füstmérgezéses balesethez is vezethet – nyilatkozta lapunknak a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke. Vámos Csaba elmondta: ha kell, akár tüntetéseket is szerveznek az új előírás életbelépése ellen. A hazai kémények jelentős hányada ugyanis olyan rossz állapotban van, hogy az ellenőrzések ritkítása a szén-monoxid-mérgezések megtízszereződéséhez vezethet. – Már jelenleg is hozzávetőleg 150 ezer életveszélyes kéményt tartanak nyilván, s az ilyen füstelvezetők száma rövid időn belül megtöbbszöröződik, ha megvalósul a kormány terve – tette hozzá a szakember.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a kormányzat az életveszély növelésével hajtja végre a látszólagos rezsicsökkentést. A kéménysepréssel kapcsolatos kiadások lefaragása azért látszólagos, mert a kormány úgy csökkenti a tarifát, hogy nem végzi el a szolgáltatást. Így a lakosság körében ugyan július elejétől ingyenes lesz a kéménytisztítás, de az ellenőrzéseket nem évente, hanem kétévente végzik majd el a katasztrófavédelem, illetve a még talpon maradó kéményseprő-vállalkozások szakemberei. Emellett a rezsi lefaragása azért is látszólagos, mert a kormány évente 6,5 milliárd forintot szán az adófizetők pénzéből az „ingyenes” kéményseprés fenntartására. Ez 4,2 millió háztartással számolva egy családnak 1550 forint kiadást jelent, az olyan családoknak is, ahol nincs is kémény. – Vagyis nem ügyfélként, hanem adózóként, de fizetnek majd az emberek – jegyezte meg az elnök.

Vámos Csaba szerint a kéményseprők jelentős hányadának munkahelye is veszélybe kerül az új, belügyi tárca által készített rendelet júliusi életbe léptetése után, mivel előreláthatólag csak Budapesten több mint 130 jól képzett, nagy tapasztalatú kéményseprő-szakmunkást kell elbocsátani a seprések ritkítása miatt. A fővárosban ugyanis a kéményállomány 90 százaléka gáz üzemmódú, s ezeket a füstelvezetőket is csak kétévente kell majd megvizsgálni.

Emlékezetes: a katasztrófavédelem július elejétől 15 megyében, 1830 településen veszi át a lakossági körben a kéményseprési feladatokat a vállalkozóktól. Így mintegy kétmillió kéményről kell a jövőben gondoskodnia az állami szervezetnek. A kormányzat az országban összesen 912 állást biztosít a szakembereknek. Jelenleg 950-1000 szakember dolgozik az ágazatban. Négy megyében az önkormányzatok finanszírozásával továbbra is vállalkozók végzik majd a lakosság kéményeinek tisztítását. A céges, illetve közületi kéményeket pedig díjfizetés ellenében a jövőben is országszerte a vállalkozások ellenőrizhetik. Az országban összesen ötmillió kémény működik. Ebből mintegy kétmillió a fővárosban található, ahol a legtöbb életveszélyes füstelvezető van az országban.

A szakág nem most került először válsághelyzetbe a kormány intézkedései miatt. Az utóbbi évek során ugyanis több csapást mértek a kéményseprőszakmára a jogalkotók. Először 2013 januárjában sújtott le a kormányzat az üzletágra, amikor az első rezsicsökkentés keretében a seprést végző vállalkozások számára kedvezőtlen módon alakította át a díjrendszert. A következő csapás 2013 májusában következett, ekkor a korábbi 4000 forintról 2000 forintra csökkentette a szakhatóság a seprési tarifákat.

2013 júniusában újabb tízszázalékos díjlefaragást írt elő a kormány a kéménytisztítással foglalkozó vállalkozóknak. A kegyelemdöfést pedig a bevételek 2014. márciusi újabb megfelezése adta meg a vállalkozások zömének. Ezt úgy érte el a kormányzat, hogy a kötelező lakossági kémény-felülvizsgálatok számát kettőről évi egyre mérsékelte. Idén júliustól pedig tovább enyhülnek a szabályok, évi egyről kétévente egyre mérséklődik az előírt ellenőrzések száma, és a lakosságnak már nem ügyfélként kell fizetnie az elvégzett szolgáltatásért, hanem adózóként.

Vámos Csaba arról is beszélt, hogy a szakmai szervezetek a jövő hét végéig véleményezhetik a készülő belügyminisztériumi rendeletet. – Arra azonban nem lehet számítani, hogy a kormány valóban figyelembe veszi majd a rendelkezés véglegesítésekor a szakma álláspontját, miután ezt eddig még egyetlen alkalommal sem tette meg – fűzte hozzá a szakember.