Nincs a jegybankok kezében csodafegyver

Egyre nagyobb kockázatot jelentenek a nulla százalék alatti kamatok.

A negatív kamat ürügyén tehát végső soron a válság óta megnövekedett jegybanki szerepkört kérdőjelezik meg egyes szakértők. – A központi bankok további beavatkozása ma már valószínűleg szükségtelen és káros – ért egyet Zsiday Viktor közgazdász. Szerinte az eurózónában annyira nem is alacsony a gazdasági növekedés üteme, hogy érdemes lenne extrém mélységekbe vinni a kamatokat. Ráadásul a nulla százalék alatti ráta semmilyen segítséget nem jelent a lakosság zömének; inkább a gazdagabbaknak kedvez, hiszen nekik van lehetőségük arra, hogy a bankbetétnél jobban fialó befektetési lehetőséget keressenek, például műkincseket, ingatlanokat vásároljanak.

A jegybanki mentőcsomagok hatásosságáról folyó nemzetközi vita egyelőre hidegen hagyja az MNB-t, amely márciusban újabb kamatcsökkentési ciklusba kezdett. Ezzel tovább gyengíti a forintot, ami kettős célt szolgál: egyfelől ösztönzi az exportot, másfelől pedig árfolyamnyereséget realizál a devizatartalékon, ami az intézmény eredményét gyarapítja. Ez utóbbi egyébként a fontosabb cél a jegybank számára – értenek egyet a lapunk által megkérdezett szakértők. Valóságos hungarikumnak számít ugyanis az, hogy az MNB-nek nem kell befizetnie a nyereségét a költségvetésbe, hanem saját hatáskörben dönt róla, lényegében tehát arra fordíthatja (ingatlanvásárlásra, alapítványok létrehozására), amire akarja. – Az árfolyamgyengítésnek van még egy fontos következménye hazánk szempontjából: ily módon az egész nemzeti vagyon leértékelődik a külföldiek szemében, mert olcsóbbá válnak a magyar eszközök – hangsúlyozta Mellár Tamás.