Ha az országok területét az alapján osztanák, hogy ki hány korsó sört iszik meg egy évben, a csehek a maguk 144 literes egy főre jutó fogyasztásával világuralomra törnének. A dobogó második fokára meglepő módon a sörkultúrájáról kevéssé ismert Seychelle-szigetek kerülne, míg a harmadik legnagyobb területet Németország kapná. Hazánk a 31. helyen végezne, de az atomhatalmak is leszerepelnének: az Egyesült Államok a 17., Nagy-Britannia a 28., India pedig az 58. volna a sorban. Bár sörkedvelő és sörfogyasztó népként tartjuk számon magunkat, a statisztikák alapján olyan országok is az asztal alá isznak minket, mint Panama, Kongó és Namíbia. Az egy főre jutó évi 59 liter sör jelentős visszaesés, ha azt vesszük, hogy 2005-ben még 72 liter volt a hazai adat. Szakértők szerint a közelgő nagy nemzetközi sportesemények, mint a franciaországi labdarúgó-Európa-bajnokság vagy a riói olimpia, illetve a zenei fesztiválok, de mindenekelőtt a nagy meleg hatására idén akár a 63-65 literes szintet is elérhetjük. Európán belül a csehekkel senki sem versenyezhet, a németek 107 liter folyékony kenyeret gurítanak le, az osztrákok 104-et, az írek 81-et, a belgák 72-t, a szlovákok 70-et. A magyarországi 59 literre nem néznek fel sokan, de vannak, akik nálunk is gyengébben szerepelnek: a franciáknál 30, az olaszoknál 29, a törököknél 13 liter az átlagos éves fogyasztás.
Június 2–5. között a budai Várban utoljára megrendezendő sörfesztiválon is lehet javítani az eredményeken (a rendezvénynek a felújítási munkálatok miatt kell a jövőben új helyszínt találni). A négynapos nyárindító sörünnep szervezői idén is kétszázféle sörkülönlegességet, a legjobb hazai, import- és kézművessöröket, koncerteket, egyedi fesztiválkorsót, streetfood-ételeket, izgalmas sörös játékokat és programokat, valamint ciderligetet ígérnek. A legnagyobb hazai sörgyárak árnyékából előbújva egyre kedveltebbek a kézművessörfőzők termékei is, amik a hazai sörtermelés mind nagyobb szeletét teszik ki. A mintegy hatvan belföldi kisüzemi főzde ma már több mint egy százalékkal járul hozzá a sörelőállításhoz, pedig évekig fél százalék alatt volt az arányuk. Az a cél, hogy több más európai országhoz hasonlóan néhány éven belül nálunk is elérje ez a szegmens a két-három százalékot az ágazaton belül. Ezen a téren az Egyesült Államok az etalon, ahol tíz százalék körüli a kisüzemek részesedése. A nemzetközi trendeket követve a kis hazai sörüzemek is rendhagyó fajtákkal kísérleteznek: amerikai és ír főzeteket, gyümölcsből, búzából, malátából készült különlegességeket kínálnak a magyar közönségnek. Az ágazat rohamosan fejlődik, csak ebben az évben tíz sörfőzde épült az országban. A piac következő újdonságaként ősszel újhullámos látványsörfőzde is nyílik majd a fővárosban.
Ez egészséges folyamat, de a piac ettől még a nagy sörgyárak kezében van, ők befolyásolják leginkább a trendeket. A Magyar Sörgyártók Szövetsége által közölt mutatók szerint tavaly összesen 6,5 millió hektoliter sört értékesített a négy vezető hazai gyártó, a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Zrt. és a Pécsi Sörfőzde Zrt., valamint a most először adatokat szolgáltató Carlsberg Hungary Kft. A sörgyárak belföldi értékesítése meghaladta a 6,1 millió hektolitert, azaz négyszázezer hektó jutott exportra. A Dreher anyavállalatát, a SABMillert már tavaly novemberben felvásárolta a globális piacvezető AB InBev, az Európai Bizottság versenyhatósági jóváhagyása azonban még-is várat magára. Szakértők szerint az ilyen és ehhez hasonló felvásárlások érdemben nem befolyásolják a magyar sörgyárak működését, a hatalmi átrendeződés egyiküket sem sodorhatja veszélybe. Mivel a társaságegyesítés, illetve a helyi piacok egységesítése is rendkívül hosszú folyamat, szinte kizárt, hogy két-három éven belül a közép-európai régió, azon belül a magyarországi sörpiac bármilyen változást is érzékeljen.
