Nincs jogi következménye az Európai Bizottság (EB) figyelmeztetésének, vagyis hiába nő a büdzsé hiánya, még így is bőven 3 százalék alatt marad a bruttó hazai termék (GDP) arányában. Ez azt jelenti, hogy nem indul újra hazánk ellen a túlzottdeficit-eljárás. Van azonban egy másik mérőszám is, amelyben Magyarország rosszabbul teljesít a brüsszeli testület szerint. Úgy látják az uniós közgazdászok, hogy hazánk távolodik az úgynevezett középtávú költségvetési céltól (MTO), emiatt kiigazításra van szükség a büdzsében. – Idén a GDP 0,3 százalékának megfelelő, azaz mintegy százmilliárdos, jövőre pedig a nemzeti össztermék 0,6 százalékát jelentő, több mint 200 milliárd forintos kiigazításra van szükség – közölte tegnap az EB.
Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) ügyvezetője szerint a jelentés feltételes módban fogalmaz, mivel döntés csak egy év múlva, a tényadatok alapján születhet, mondanivalójának lényege azonban összhangban van a hazai elemzők többségének véleményével.
Vagyis Romhányi szerint a kormány ahelyett, hogy most, az uniós forrásokból táplált gazdasági konjunktúra idején takarékoskodna és felkészülne a nehezebb időkre, indokolatlan költségvetési osztogatásba kezdett. Brüsszel lényegében arra figyelmeztette a kormányt, hogy tartsa magát az általa vázolt költségvetési pályához. Az uniós tagállamok ugyanis több évre előretekintve küldik meg a testületnek a megvalósítani kívánt fontosabb makrogazdasági célokat. Ebben hazánk 1,5 százalékos GDP-arányos középtávú hiányt vizionált, amelytől most eltér. A jövő évi büdzsében például az idei kétszázalékos hiánycélt 2,4 százalékra emeli. Nem titkolja a kormány sem, hogy osztogatásra készül. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter áprilisban arra a kérdésre, hogy a 2017-es költségvetés készítésekor a kormány figyelembe vette-e, hogy választási időszak következik, a miniszter a következőt válaszolta: „Természetesen. Ne legyünk farizeusok. Négy év a kormányzati ciklus. A kormány a döntéseinél figyelembe veszi, hogy a mandátuma végén el kell számolnia. Miért bűn, ha ezeket a szempontokat is mérlegeljük?”
Brüsszelt nem hatotta meg a kabinet azon ígérete, hogy a választások után újra visszatér a hiány csökkentéséhez, több ajánlást is megfogalmazott Magyarországgal kapcsolatban. – Tovább kell mérsékelni a különadókat és csökkenteni kell az alacsony keresetűek adóékét – közölte a bizottság. Emellett Brüsszel szerint növelni kell az átláthatóságot és a versenyt a közbeszerzéseknél, illetve további korrupcióellenes intézkedések szükségesek. Kifogásolja, hogy még mindig magas a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások, illetve az egyajánlatos közbeszerzések aránya, ami mind alátámasztja, hogy alacsony a verseny a közbeszerzések terén. A testület ugyanakkor kedvezőnek nevezte a munkaerő-piaci folyamatokat, megemlítve, hogy a munkanélküliség a válság előtti időszak szintjére esett vissza.
– A közmunkára fordított költségvetési kiadások az elmúlt öt évben megnégyszereződtek, noha úgy tűnik, a közfoglalkoztatási rendszer nem javítja kellő mértékben a résztvevők elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésének esélyeit – tették hozzá. A tavalyi első féléves statisztikák szerint a közmunkások csupán 13,1 százaléka tudott sikeresen kilépni a programból és munkát szerezni piaci körülmények között. Azonban a vizsgált időszakban a kilépők 60 százaléka fél éven belül ismét visszatért a közfoglalkoztatásba, vagyis nem volt túl sikeres a program.
A bizottság tegnap nyilvánosságra hozott országspecifikus ajánlásaiban megfogalmazott gazdaságpolitikai célok többsége a magyar kormányéval megegyezik, lényegesen kevesebb számú és a konkrét beavatkozási javaslatok helyett általános stratégiai irányokat tartalmaz – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca szerint a kormány az elmúlt években is fegyelmezett költségvetési politikát folytatott, és rendre teljesítette a kitűzött célokat. – A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően jelentősen javultak az államadósság finanszírozási kondíciói is: megnövekedett a hazai szereplők részaránya, ami stabilabb hitelezői kört jelent, továbbá csökkent a devizaadósság aránya, mérsékelve az ország külső sérülékenységét – közölte az NGM.
Amíg a brüsszeli javaslatok lényegében nem kötelezik semmire a kabinetet, annak a levélváltásnak már komolyabb hatása lehet, amelyet az Eurostat, vagyis az EU statisztikai hivatala és a magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) folytatott le március és április folyamán az Eximbank besorolásának ügyében. A Portfólió.hu közölte, hogy az Eurostat szerint az Eximbank a magyar állam része, vagyis a pénzintézet adósságát hozzá kell számolni a magyar államadósság-rátához, amely így két százalékponttal magasabb lenne a jelenleginél. A KSH ezt vitatja, de úgy tűnik, hogy ez továbbra sem hatja meg az uniós hivatalt. Az Eurostat korlátozó záradékot helyezett el az áprilisban nyilvánosságra hozott jelentésében a magyar pénzügyi adatok mellé, vagyis fenntartással kezeli a magyar adatok minőségét. Erre korábban Magyarország esetében soha nem volt példa.
