A 2012 óta befagyasztott OEP térítési díjak ügyében kiemelte: 2015-ben a gyógyászati szolgáltatások árbevétele az általuk vizsgált fürdőkben 2,5 százalékkal esett vissza, az összes kezelésszám 166 ezerrel csökkent, ez pedig egy nagyon negatív tendencia első jelének tekinthető. Sajnos ezen a területen olyan költségszintet értek el, amely csak akkor tartható fenn, ha önrészt kérnek vendégeiktől. Azonban az önköltség is olyan mértékű lett, amely a szolgáltatást igénybe vevők számára már határértéket képvisel. A Magyar Fürdőszövetség ezért azt javasolta, hogy átlagosan húsz százalékkal növekedjen a térítési díjak összege.
„A többmilliárdos OEP-kasszán belül a gyógyvízre épülő gyógyászati kezelésekre fordított kiadás 4,3 milliárd forint volt 2015-ben, tehát egy kis tétel a nagy tételhez képest” – vélekedett Juhász Szabolcs. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy közel ötmilliárd forintos keretösszeg álljon rendelkezésre.
Csakúgy mint a kiskereskedelem és a vendéglátás területén, itt is egyre nagyobb problémát jelent a szakképzett munkaerő biztosítása. Elsősorban gyógyászati szolgáltatásokat végzőket, például terapeutákat nehéz találni, közülük ugyanis sokan inkább nagyobb intézményekhez vagy külföldre mennek dolgozni, de ezen a területen is megjelent az orvoshiány, ami az egész egészségügyet jellemzi – mondta Juhász Szabolcs. Szavai szerint hasonló a helyzet a műszaki személyzet, a takarítók vagy éppen a pénztárosok körében is.
A probléma elsősorban a Nyugat-Dunántúlon jellemző, ahol a határ menti területeken nagy elszívóereje van Ausztriának, de fennáll a probléma a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli régióban is. Még Budapesten sem könnyű a helyzet, ahol – még ha rendelkezésre is áll a megfelelő munkaerő – egészen másfajta bérszínvonallal kell kalkulálni.
