A Széchenyi Pihenőkártyákra 2014-ben feltöltött összegek idén május 31-ig használhatók fel. Ezek többnyire pár száz forinttól pár tízezer forintig terjedő maradványösszegek, melyeket komolyabb hétvégi utazásra és szállásra nem tudnak fordítani – mondta az MNO-nak Juhász Szabolcs, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Szavai szerint azonban arra éppen megfelelő, hogy egy család fürdőbelépőt vásároljon és a helyszínen fogyasszon. Épp ezért a korábbi tapasztalatok alapján a hazai fürdőkben májusban 3-4 százalékkal több vendégre számítanak, mint a 2015-ös év ugyanezen időszakában.
A Magyar Fürdőszövetség felmérése alapján egyébként a Szép-kártyával fizetett szolgáltatások aránya tavaly 10,4 százalék volt átlagosan a hazai fürdők bevételeiben, ami igazolja a Szép-kártya jelentőségét. A kártya továbbra is népszerű a fürdőkben, felhasználása 2015-ben 13,8 százalékkal bővült. A kisebb kapacitású, főként szezonális fürdőkben 16 százalékkal emelkedett a kártya forgalma.
A Magyar Fürdőszövetség úgy véli, a Szép-kártyát a jelenlegi szabályozással tovább kell működtetni, és bíznak abban, hogy a jelenlegi rendszer nem fog sérülni – jelentette ki a főtitkár. Hangsúlyozta, hogy ha bármiféle változás áll be a kártya felhasználásának a módjában, a különböző alszámlák közötti átjárásban, a fürdőknek bevételcsökkenéssel és vendégveszteséggel kell majd szembenéznie, ami egy nagyon kedvezőtlen tendencia első jele lehet.
De nem csak a Szép-kártya miatt aggódhatnak a magyar fürdők. Azzal kapcsolatban, hogy a szálláshely-szolgáltatók mellett a vendéglátó egységek üzemeltetői is 18 százalékos áfakulccsal kalkulálhatnak 2017-ben, Juhász Szabolcs kiemelte: a Magyar Fürdőszövetség üdvözli a döntést, és úgy vélik, jó lépés az adócsökkentések megkezdésére. Azonban arra kérték a kormányt, hogy a következő lépés során ehhez hasonlóan a fürdőszolgáltatásokhoz kapcsolódó adótartalom is csökkenjen – tette hozzá.
„Úgy gondoljuk, hogy a fürdők jelentik a hazai turisztikai kínálat egyik fő alapját és bázisát”, amelybe szálláshelyek, vendéglátó egységek, valamint más turisztikai és háttérszolgáltatások épülnek – magyarázta Juhász Szabolcs. Mint mondta, a fürdőüzemeltetés ráadásul nagyon költségigényes tevékenység, magas az élőmunkaigénye, így a fürdők eredménytermelő képessége alacsonyabb más profitorientált szolgáltatásokhoz képest. Ahhoz, hogy azt a szintet, amit a szállodák, a vendéglátók és a fürdők elértek, hosszú távon lehessen fenntartani, ezen a területen is szükséges az adócsökkentés – fűzte hozzá.