Csak nyugaton megy lefelé az energiaár

Politikai okokból nem csökkentik hazánkban az árakat.

Csak az elmúlt egy évben több mint nyolc százalékkal csökkentek az eurózónában az energiaárak az Eurostat legfrissebb, májusi adatai szerint. Viszont Magyarországon, „a rezsicsökkentés hazájában” már több mint két éve nem mérséklődtek sem az áram-, sem a gáztarifák. Így elemzők szerint a kormányzat annak ellenére, hogy nonprofit állami energetikai cégeket ígért, valójában tízmilliárdokban mérhető extraprofithoz segít egyes vállalatokat.

Az árampiacon főként az állami Magyar Villamosművek Zrt. tesz zsebre többlethasznot, míg a gázpiacon az ugyancsak az állam kezében lévő Főgáz Zrt. szedi be a magas díjakat az ügyfélkörétől, amelybe ősztől már mind a 3,2 millió hazai háztartás beletartozik majd. Az energiahordozók óriási mértékű árzuhanása ellenére a kormánynak nem áll szándékában csökkenteni a hazai lakossági áram- és gázdíjakat. Erre utal Németh Lászlónénak, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkárának a tavaly ősz óta többször megismételt nyilatkozata, amely szerint legközelebb 2018-ban, a választás évében lesz tarifalefaragás.

Szakértők úgy látják, a rezsicsökkentés mellett a végsőkig elkötelezett kormány paradox módon részben azért nem hajt végre most közműdíj-korrekciót, mert a további állami tulajdonszerzést tekinti az alacsony árak egyik zálogának. Ehhez azonban sok pénzre van szükség, amelyet az állami cégek most tudnak begyűjteni, tartalékot képezve a további felvásárlásokhoz.

Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője lapunknak elmondta: 2013-ban, a „nagy rezsicsökkentés évében” a nemzetközi piacon ezer köbméterenként átlagosan 350-400 dollárt kellett fizetni a földgázért. Az orosz gáz beszerzési ára ennél vélhetően valamivel magasabb volt, de a pontos számokat nem tudni, mert mindkét fél titokban tartja azokat. (A magyar gázigény mintegy 70 százalékát fedezik az orosz szállítások.) Ugyanakkor manapság ezer köbméterenként mindössze 165 dollár körüli árral lehet számolni mind az európai piacon, mind az orosz gáz esetében. Vagyis most a felénél is kevesebb pénzbe kerül a légnemű energiahordozó beszerzése, mint a legutóbbi rezsicsökkentés évében. Ez pedig azt jelenti, hogy az elmúlt két esztendő során legalább 20 százalékkal mérsékelhetők lettek volna idehaza a gáztarifák, s még úgy is bőven maradt volna nyereség az állami energiatársaságok kasszájában.

Az elemző arról is beszélt, hogy az áramnál is számottevő volt az áresés. Míg két évvel ezelőtt hozzávetőleg negyvenöt eurót kellett megawattóránként fizetni a villamos energiáért az európai áramtőzsdéken, addig manapság a jegyzésár 34 euró közelébe csúszott le. Vagyis ennél az energiafajtánál is meghaladta a 20 százalékot a beszerzési árak mérséklődése. Ami lehetővé tette volna a lakossági díjak hasonló arányú visszavágását.

Hozzáértők szerint hazárdjátékot játszik a kormány a lakossági energiatarifákkal, mivel a realitásoktól elszakadva politikai célzattal manipulálja azokat. Ez azonban visszaüthet a későbbiekben, mert az energiahordozók jegyzésára hamarosan megindulhat felfelé. Így akár veszteségbe is fordulhatnak a ma még extraprofittal dolgozó állami energiacégek. Akkor pedig nem lesz lehetősége a kabinetnek az ígért rezsicsökkentésekre, csak az állami energiavállaltok veszteségessé tétele árán. Emellett Brüsszel újabb kötelezettségszegési eljárást is indíthat az uniós versenyszabályok megszegése, az árak torzítása miatt.

Szakértők ugyanakkor megjegyezték: Magyarországon már olyan alacsonyak a hálózati használati díjak, amelyek az energiaszámlák hozzávetőleg felét teszik ki, hogy gyakorlatilag nulla megtérülést biztosítanak a tulajdonosoknak, amelyek ma még jobbára a külföldi energetikai társaságok magyarországi leányvállalatai. Így a rendszer-igénybevételi tarifák szinte bizonyosan nem csökkennek az elkövetkező időszakban. Az is szinte kizárt, hogy a kormányzat mérsékelné az energiaárak adótartalmát. Így csak magának az energiának az ára lenne lefaragható, ha megvolna hozzá a politikai akarat.