A gazdasági adatbázis MTI-hez kedden eljuttatott közleménye szerint a trendfordulatról tanúskodnak az idei adatok is, január és április között 6600 kényszertörlés volt a korábbi két év 9000-9000 kényszerintézkedésével szemben. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a fiktív, illetve az életképtelen cégek zömét sikerült a gazdasági életből kikényszeríteni – írták.
A tizenkilenc magyarországi közigazgatási térség közül tavaly tizenhét megyében kevesebb esetben kellett a cégbíróságoknak a kényszertörlés eszközéhez nyúlniuk, mint egy évvel korábban. Pest megyében azonban valóságos „kényszerjárvány” pusztított, 2014-ben még csak 2846 ilyen eljárás volt, tavaly közel 60 százalékkal több, 4580 kényszertörlést regisztráltak a megyében.
A Feketelista.hu szerint tavaly valamennyi nagyvárosban kevesebb kényszerítő döntést hoztak a cégbíróságok, mint egy évvel korábban. Budapesten 15 098 társaság kényszerült ilyen úton távozni a piacról, ám számuk így is 17 százalékkal kevesebb volt, mint 2014-ben. A második legtöbb kényszertörlést, 286-ot debreceni cégek esetében alkalmazták a bíróságok, ami 78-cal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A kényszertörlés a végelszámolási, illetve felszámolási eljárással ellentétben visszafordíthatatlan folyamat. Az eljárás alá vont cég üzletszerű tevékenységet már nem folytathat, és a társaság legfőbb szerve – az eljárás kezdő időpontjától – nem dönthet sem a vállalkozás további működtetéséről, sem pedig átalakulásáról. A vezetők személyes felelőssége azonban megmarad, a hitelezők kérhetik a bíróságtól, hogy kötelezze őket a jogos követelés kiegyenlítésére – áll a tájékoztatásban.
