Legújabb kori latifundiumok – azaz nagy kiterjedésű magánbirtokok – alakulnak ki nem is olyan sokára Magyarországon. A kisebb gazdákat segítő földprivatizáció, a Földet a gazdáknak című program végrehajtása nyomán kerülhet erre sor – állítják ágazati szakértők jogászok véleményére hivatkozva. Ugyanis a földforgalmi törvény hatálya nem terjed ki a törvényes öröklésre, így ennek révén lényegében bármennyi földet lehet birtokolni, az egyéb esetekre hozott felső korlát nélkül.
A földforgalmi törvény szerint „mezei” magánszemélyként legfeljebb 1 hektár, gyorstalpaló tanfolyamon szerzett, azonban „földműves” képesítéssel maximum 300 hektár termőföld tulajdona lehet ma egy embernek Magyarországon. Földműveseknél a föld megszerzésekor ebbe a maximumértékbe beleszámít a már tulajdonban és a haszonélvezetben lévő terület nagysága is, így ezeket is figyelembe kell venni a számításkor. Ezért is vásárolnak többen rokonaik nevére is földet a mostani földárverések érvényes licitálói közül, például Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és családja. A Mészáros család 1500 hektár állami földre licitált eredményesen, mintegy 2 milliárd forint értékben.
A földprivatizációban a legdrágább földeket nem közismert személyek vásárolták meg. Az eddigi „csúcstartó” Kenyeres Edina, akinek több mint 1 milliárd forintot kell fizetnie, ha a nevére is akarja íratni az idén márciusi licitben leütött mátételkei 291,5 hektáros területet. A második a debreceni Frommer Dóra, ő 189 hektárhoz juthat hozzá Ebesen 962,5 millió forintért, egy szintén idén márciusi sikeres licitnek köszönhetően. A szekszárdi Gscheidt Mátyás 616,75 millió forintot fizethet 222,9 hektárért Decs határában, ő még tavaly novemberben licitált eredménnyel a területre. Félmilliárd feletti, illetve félmilliárdos vásárlók még öten vannak, a debreceni Gáspár Alicja Zdzislawa azonban mindössze 95,6 hektár ebesi földért vállalta 497,7 millió forint kifizetését, ami hektáronként az országos átlag többszöröse.
Az állami földhöz jutóknak az állami támogatású, rendkívül kedvezményes hitelkonstrukció mellett egy friss jogszabály-módosítás is segít. Nem kell ugyanis vagyonátruházási illetéket fizetniük akkor sem, ha olyan haszonbérlettel terhelt földet vásárolnak meg, amelynek haszonbérleti szerződése a tulajdonosváltástól számított öt éven belül lejár. Igaz, aki a vállalt feltételeket nem tartja be, annak az eredeti illeték kétszeresét kell megfizetnie. Feltétel például, hogy az érintett földet a birtokba kerüléstől számított öt évig magának az új földtulajdonosnak kell használnia.
