Történelmi mélypontra süllyed a magyar eurókötvények hozama, ami jó lehetőséget biztosít az országnak arra, hogy a sokak szerint nem túl sikeres jüankötvény-kibocsátás után újra a nemzetközi piacra lépjen – írja a Világgazdaság.
„Logikus lépés lenne hosszú lejáratú, euróban nyilvántartott papírok kibocsátása” – idézi a lap a Bloombergnek nyilatkozó Szabó Viktort, az Aberdeen Asset Management Plc. szakértőjét. Szerinte lenne is kereslet a papírokra. Több mint három százalékkal magasabb szinten volt a magyar eurókötvények hozama, amikor a magyar kormány Oroszországgal aláírta a paksi hitelszerződést. Magyarországnak jót tett, hogy a Fitch Ratings kiemelte a befektetésre nem ajánlott kategóriából az országot a múlt hónapban, és szakértők szerint nagy az esély arra, hogy a Moody’s is hasonlóan jár el még idén. A magyar eurókötvények hozamának csökkentését az is támogatta, hogy az ország 5 százalékos többletet ért el a folyó fizetési mérlegben, és a GDP-arányos államadósság 2008 óta a legalacsonyabb szintre csökkent – mutatott rá a Bloomberg.
A paksi szerződés 2014-es aláírásakor nem látszott érdemi különbség az orosz hitel és az eurókötvények finanszírozási költsége között. Ma már a kormány is máshogy látja, mint ismert, Orbán Viktor megbízta a Miniszterelnökséget a megoldás keresésével. Oroszország egyébként tízmilliárd eurót hitelezne a paksi beruházásokhoz. Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese nemrég azt mondta lapunknak, hogy üdvözli a kormány hitelkiváltási szándékát. Cégének a két új paksi blokk felépítése a feladata, munkája pedig nem függ attól, hogy azt a megbízó milyen forrásból fizeti ki.
A Világgazdaság úgy tudja, hogy még minden nyitott: szó lehet a hitel rövidebb vagy hosszabb idejű, részben vagy egészben történő kiváltásáról is. Varga Mihály, a gazdasági tárca vezetője ugyanakkor a költségvetés elfogadása után a héten azt mondta: idén nem terveznek komolyabb devizakötvény-kibocsátást, legfeljebb adósságkiváltás céljából.
