Újabb botrány van kialakulóban a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványai körül, miután a szocialista Tóth Bertalan által kiperelt dokumentumokból az eddig ismerteknél is több ellentmondás derül ki. Egyrészt hogy a Matolcsy György jegybankelnök kuratóriumi elnöksége alatt működő Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Alapítvány kereskedelmi bankokba fektetett pénzét mindig alacsonyabb kamatokkal kötötték le, mint a jegybanki alapkamat. Ennél akár a Magyar Államkincstárnál is nagyobb kamatot hozott volna a befektetés. A legtöbb alkalommal ilyen befektetésre az egykori Evobanknál, a Matolcsy unokatestvére, Szemerey Tamás által később megvásárolt Növekedési Hitelbanknál került sor. De jutott betét a Gránit Banknak és az OTP-nek is.
Azonban ennél kirívóbb szabálytalanságokra is fény derült a múlt héten napvilágra került iratokból. Akadtak ugyanis olyan befektetési döntések is, amelyeket nyilvánvalóan visszadátumoztak, hiszen például egy 2014. május 13-án született határozatban 2014. június 13-án és 2014. május 30-án meghozott kuratóriumi döntésre hivatkoznak. Ennek kapcsán Tóth Bertalan a parlament plenáris ülésén arról beszélt, hogy „az még a Kárpát-medence géniuszától is rendkívülinek számít, ha előre tudja, hogy egy hónappal később milyen felhatalmazást fog kapni valamilyen befektetési döntéshez”.
Az Országgyűlés gazdasági bizottságában is napirenden voltak a jegybanki vezetés által elkövetett szabálytalanságok. Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője ismét benyújtotta törvénymódosító javaslatát, amellyel a Matolcsy György által vezetett intézmény szabálytalanságait kívánta korrigálni. A képviselőnő hozzászólásában kiemelte, miután Matolcsy érvelése szerint mindent szabad a jegybanknak, amit törvény nem tilt, s mert ez a hozzáállás nyilvánvalóan nem áll összhangban a jegybank feladataival, változtatásra van szükség. Ezért javaslata szerint belekerülne a jegybanktörvénybe, hogy alaptevékenységéhez nem kapcsolódó tevékenységet nem folytathat, ilyen célra nem is költhet. Miután pedig a Pallas Athéné alapítványok ebbe a körbe tartoznak, megszüntetnék azokat. Ezen túl kötelezővé tenné, hogy a jegybanki nyereséget fizessék be a költségvetésbe, hiszen az esetleges hiányért is az állam felelős. Bánki Erik, a bizottság fideszes vezetője arra hívta föl a figyelmet, hogy a javaslat elfogadása az Európai Központi Bank nemtetszését is kivívhatná, hiszen korlátozná a jegybank önállóságát. (Az elnök nyilvánvaló tévedésben van, hiszen a jegybanki függetlenségre vonatkozó uniós szabályok kizárólag a monetáris politika függetlenségére vonatoznak.)
