Hozzátette: bár a hivatalos pályázat még nem jelent meg, egyetértenek abban, hogy a döntően az egyéni turisták által igénybe vett úgynevezett hop-on hop-off rendszerben működő városnéző szolgáltatást a világvárosokhoz hasonlóan a magyar fővárosban is szigorú követelmények és üzemeltetési megoldások alapján biztosítsák, a lehető legkisebb mértékben zavarva a lakosságot.
Ismertetése szerint Budapesten négy hop-on-cég működik, a Program Centrum Kft. mellett a Big Bus márkanév alatt működő City Sightseeing Kft., a Mr. Nilsz Kft. és a City Tour Hop On Hop Off Kft. Utóbbi azonban a megállapodás ellenére nem vett részt a sajtótájékoztatón.
A Magyarországon bejegyzett négy vállalat együttes árbevétele 2015-ben 1,5 milliárd forint volt, a cégek egyenként 80-100 dolgozót foglalkoztatnak. A fővárosnak a megállóhasználati engedélyekből évi 50-60 millió forint bevétele keletkezik – mondta Toldi Annamária.
Közölte: mindegyik cég elindulna a pályázaton, akár közösen is pályáznának, ami azonban a pályázati feltételek és műszaki előírások ismerete nélkül nehéz. Szeretnék elérni, hogy az új szabályozás ne csak közlekedési szempontokat vegyen figyelembe, hanem egyéb, speciális szakmai követelményeket is, ezek között például azt említette, hogy szabályozni kellene, hogy a buszokon hány nyelven kell idegenvezetést tartani.
Kitért arra, hogy sajtóinformációk szerint az új szabályozás 2017. januárral lépne életbe, a BKK tenderkiírása pedig húszéves koncesszióban hosszú távra egyszereplőssé tenné a városnéző buszok piacát. Ez szerintük több száz fővel csökkentené az ágazatban foglalkoztatottak számát, és rontana a szolgáltatás színvonalán is.
A járatok számának maximálásával egyetértenek. A járműpark fejlesztésének gátja, hogy a cégek csak maximum egy évre kapnak járatengedélyt – tette hozzá.
