Nemcsak a jegybanki alapítványok közbeszerzési eljárást mellőző költekezését vizsgálja a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD), hanem az általuk alapított társaságok szerződéseit is. Ez utóbbiról a napokban kaptunk értesítést a szervezet vezetőjétől – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Transparency International (TI) közpénzügyi programok részlegének vezetője. Nagy Gabriella elmondta, április végén kezdeményezték a hatóságnál, hogy vizsgálják meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hat Pallas Athéné (PA) alapítványa és az általuk alapított cégek költekezéseit.
Kérdésünkre a szakember elmondta, az alapítványok összesen 44 esetben kértek önmaguk ellen eljárást, majd a fővárosi ügyészség 63 esetben kezdeményezte a KD vizsgálatát. Az nem világos, hogy ezek mennyiben fedik egymást, így nem tudni, pontosan hány esetben kell bírságra számítani. Hatvanhárom esetben egyébiránt jó esély van a bírságok kiszabására, s ezt fejelhetik meg az alapítványi társaságok szabálytalanságai miatti büntetések.
Azt mindenesetre üdvözölte Nagy Gabriella, hogy néhány héttel ezelőtt alapítványonként 200– 200 ezer forintos büntetést rótt ki a hatóság, mert a társaságok nem jelentkeztek be a közbeszerzési hatóságnál ajánlatkérőként. Az Index tegnapi információit pedig – amely szerint a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Alapítványt három, összesen több mint egymilliárd forint értékű szerződés miatt 32 millió forintra büntették – a következő szavakkal kommentálta: – Legalább valami már elindult, vagyis működik valamiféle jogorvoslati rendszer, még ha a bírságok feltűnően alacsonyak is. – Azt is hozzátette, érdemes lenne megvizsgálni, történt-e költségvetési csalás a közbeszerzés nélküli pénzköltés során.
Bodnár Zoltán, a liberálisok ügyvivője, a jegybank korábbi alelnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy a hatóság korábbi döntéseinek ismeretében botrányosan alacsony a háromszázalékos bírság: – Felháborító módon a hatóság azzal indokolta az alacsony bírságot, hogy az alapítványok maguk kérték a vizsgálatot. Szó sincs azonban önkéntes jogkövető magatartásról, hiszen az alapítványoknak tisztában kellett lenniük azzal, hogy közpénzt kezelnek, hiszen közérdekből jöttek létre, állami forrást használnak és állami intézmény, az MNB áttételes irányításával működnek.
– És miután törvényellenesen jöttek létre a szerződések, azaz jogszabályba ütköznek, a polgári törvénykönyv szerint semmisek. Egyelőre azonban nincs arról hír, hogy – amint más ügyekben – a KD kezdeményezte volna a semmisség megállapítását – tette hozzá.
