Úgy tűnik, a kormány is érzékelte a letelepedési kötvények iránti érdeklődés lanyhulását (2016 első felében alig feleannyi kelt el, mint tavaly ugyanekkor), ezért úgy döntött, csökkenti a különleges állampapírt vásárló külföldiek bürokratikus terheit. Május 20-án jelent meg a Magyar Közlönyben az a módosítás, amely szerint a letelepedési kötvényt lejegyző külföldi automatikusan megkapja a véglegesnek tekinthető letelepedési engedélyt. Az új jogszabály július 1-jétől érvényes, de visszamenőleges hatályú, vagyis a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazható. Korábban csak tartózkodási engedélyt kaptak első körben a pénzes külföldiek, majd hat hónap elteltével igényelhették a letelepedési engedélyt, amely kvázi állampolgárságnak minősül, hisz korlátlan idejű tartózkodást tesz lehetővé hazánkban, és szabad mozgást biztosít a schengeni övezetben. A letelepedési kötvény 2012-es megalkotásakor komoly vita volt a kabinetben, ugyanis a Rogán Antal (a gazdasági bizottság akkori elnöke) által képviselt lobbi végleges engedélyt adott volna a külföldieknek, ám a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium ezt ellenezte. Végül kompromisszumként került a törvénybe a féléves türelmi idő.
Ezt a status quót borította fel a legújabb törvénymódosítás, amelynek során a kormány azt is megerősítette, hogy két százalék alá nem csökkenhet a letelepedési kötvények után járó kamat, hiába alacsonyabb a piaci ár. A kamatot ugyanis nem a befektető kapja, hanem a közvetítőcég. Ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány kendőzetlenül támogatja a többségében offshore cégeket, amelyek a kötvényüzlet valódi haszonélvezői. Más magyarázat nincs arra, hogy a piaci árnál négyszer magasabb adófizetői összegeket fizetnek ki a Kajmán-szigeteken, Cipruson, Máltán és Liechtensteinben, illetve hazánkban bejegyzett közvetítőcégeknek. (Általánosságban egy országnak ugyanis akkor éri meg állampapírt eladni, ha minél alacsonyabb kamatot kell utána fizetnie. A letelepedési kötvényhez hasonló, vagyis ötéves futamidejű, euróban kibocsátott magyar állampapírt a piacon félszázalékos kamatért veszik meg az elégedett befektetők. Emiatt érthetetlen, hogy a kormány miért fizet kétszázalékos hozamot, vagyis négyszer több adófizetői forintot.) Érdekesség, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még májusban arról beszélt, hogy a folyamatosan csökkenő állampapírhozamok miatt „alkalmas az idő arra, hogy felülvizsgálja a kormány a letelepedési államkötvény feltételeit és kamatát”. Erre reagálva Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter akkor azt mondta, hogy a kormány még az első fél évben áttekinti a letelepedési kötvény kamatszintjét.
Egyre több jel mutat arra, hogy a letelepedésikötvény-üzleten keresztül a kormány korrupciós ügyletet támogat. Számításunk szerint a közvetítővállalkozások az olcsóbb szolgáltatási díjjal számolva 84, míg a drágább árazással kalkulálva 101 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből legalább 33 milliárd forint közpénznek tekinthető.
Nem vitte túlzásba a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az egyik letelepedési kötvényeket forgalmazó cég, az Arton Capital Hungary Kft. vizsgálatát. Tényi István a Magyar Nemzetben megjelent cikk nyomán tett a múlt hónapban feljelentést költségvetési csalás gyanúja miatt a cég ellen. Ahogy lapunk beszámolt róla, jelenleg öt vállalkozásnak van forgalmazási engedélye, a cégek közül egyedül az Arton Capital van Magyarországon bejelentve, a többi vállalkozást offshore-helyszíneknek tartott országokban jegyezték be. Elvileg a magyar céget lehet csak ellenőrizni, azonban lapunk azt tapasztalta, hogy az Arton Capital legalább 50 százalékkal több kötvényt adott el, mint amennyit a cég bevallott. A cég üzleti beszámolóiból azt lehet kiolvasni, hogy tavaly 18 kötvényt adhatott el, miközben az azt megelőző évben 12 külföldivel szerződhetett. A két év alatt összesen tehát 30 letelepedési kötvényt értékesíthetett a cég.
A vállalkozás beszámolójának ellentmond, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint a cégen keresztül 2014-ben és 2015 őszéig ötven százalékkal több, 45 külföldi kapott letelepedési engedélyt. A valóságban ez a szám sokkal magasabb is lehet, hiszen a lapunk által tavaly októberben kezdeményezett közérdekűadat-igénylés nem tartalmazza az utolsó három hónapot, továbbá csak a letelepedési engedélyt kapó külföldiekre kérdeztünk rá állampolgárság alapján, a tartózkodási engedélyt megszerző befektetőkre nem.
A NAV azonban, miután meghallgatta Tényi Istvánt, a bankokat és a Bevándorlási Hivatalt, illetve az adóhatóság saját nyilvántartását is átnézték, arra a következtetésre jutott, hogy nem állapítható meg költségvetési csalás bűncselekményének gyanúja. Azonkívül, hogy a NAV megkereste a hatóságokat, semmilyen konkrétum nem derült ki a nyomozati határozatból. Az adóhatóság nyomozói mégis elutasították a feljelentést.
A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők (főként kínaiak) legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig letelepedési engedélyt kapnak. A kötvényt csak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága által kijelölt közvetítővállalkozások jegyezhetik le az adósságkezelőnél. Jelenleg öt ilyen cégnek van forgalmazási engedélye, ezek között egy magyar kft. van, a többi offshore cégek körében népszerű helyszíneken van bejegyezve. Alighanem azért választottak adóparadicsomokat a vállalkozások megalapítására, mert nehezebb vagy éppen lehetetlen a valódi tulajdonosokat megismerni, miközben kedvező adózási feltételek is párosulnak a cégalapításhoz. Az egyetlen magyar vállalkozás elvileg könnyebben ellenőrizhető, ugyanakkor itt is komoly gondok vannak a könyvelésben, mert kevesebb állampapírt vallott be a cég a tavalyi adóbevallásában, mint ahány külföldinek eladott. A közvetítőcégek ügyfelenként 45–60 ezer eurós szolgáltatási díjat is kérnek, továbbá náluk landolnak a kötvények után járó kamatok is, ami ügyfelenként további 29 ezer euró. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami a jelenlegi árfolyamon 23–27,6 millió forintos jutalék kötvényenként.
Szinte lehetetlen megítélni, hogy még kinek hoz hasznot a kötvényüzlet. Beszédes ugyanakkor, hogy Rogán Antal – jelenleg a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter – jegyzi azt a 2012-es törvénymódosító indítványt, amely lehetővé tette a letelepedésiállampapír-ügyletet. A sajtóban több hír is megjelent arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök informális főtanácsadója, Habony Árpád személyesen kötődik egyes közvetítőcégek vezetőihez. Nemrég az egyik hírportál cikkezett arról, hogy csaknem egymillió forintnak megfelelő összegbe kerülő helikopteres városnézésen vett részt tavaly Hongkongban Habony Árpád és barátnője. A 444.hu bukkant a luxusprogramra, miután véletlenül nyoma maradt az interneten a kényes információnak. További érdekesség, hogy a Habony nevére szóló foglaláshoz tartozó e-mail cím és telefonszám gazdája egy bizonyos Jonathan Chan. Ugyanígy hívják azt a hongkongi bankárt, akinek a neve szerepel a magyar letelepedési kötvényeket forgalmazó Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) egyik hivatalos dokumentumán. Sőt Rogán Antal korábban, még az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként Chant nevezte meg a Kajmán-szigetekre bejegyzett HSSDF egyik tulajdonosaként. Nem ez volt az első eset, amikor összefüggésbe hozták a főtanácsadót a letelepedésikötvény-cégekkel. A Heti Válasz korábban arról írt, hogy a HSSDF kínai vezérkara Habony Árpáddal állhat kapcsolatban, legalábbis erre utal, hogy a társaság 2013-ban Habony közreműködésével akarta megvásárolni a TV2 csatornát. Egy másik közvetítőcégnek, az Arton Capital Kft.-nek pedig ugyanaz az ügyvédje, mint aki Habony Árpád médiavállalatának megszerezte a 888.hu doménnevet, illetve Rogán Antal vezetése idején dolgozott a Fidesz frakciójának és a belvárosi önkormányzat cégeinek is.
