A pécsi közgyűlés a céget májusban azért hozta létre, hogy a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. – szerintük elkerülhetetlen – felszámolása esetén továbbvigyék a másfél évszázados gyár működését. Az új céghez már át is szerződött a Zsolnay több mint 170 alkalmazottjából mintegy 130 június elején.
Matusik Gertrúd tájékoztatása szerint a törvényszék soron kívüli eljárásban bírálta el a Ledina Kerámia Kft. bejegyzését, valamint a Zsolnay által beterjesztett cégtörvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet. Elmondta, hogy a bíróság első fokon a Zsolnay kérelmének helyt adott, egyben az LK bejegyzését elutasította. A döntés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni – összegzett a sajtószóvivő.
Szabó Iván ügyvéd, a Zsolnayban 19 százalékos kisebbségi részvénycsomaggal rendelkező pécsi önkormányzat jogi képviselője a fejleményre az MTI-nek úgy reagált: fellebbeznek a döntés ellen, amelynek okát „tartalmi hibának” nevezte.
Kifejtette: a Zsolnay összeférhetetlenségre hivatkozott két olyan, a manufaktúrába korábban az önkormányzat által delegált felügyelő bizottsági taggal kapcsolatban, akik ugyan lemondtak tisztségükről, a Zsolnay azonban „munkájukra igényt tartva mégsem engedte el őket”.
Szabó Iván leszögezte, hogy a Zsolnayból az új céghez június elején átszerződött mintegy 130 alkalmazott munkaviszonya nincs veszélyben, „ők továbbra is megkapják fizetésüket”.
Bachar Najari svájci-magyar üzletember 2013-ban szerezte meg a Zsolnay 74,5 százalékos tulajdonrészét 180 millió forintért, vállalva, hogy 2014 őszéig félmilliárd forint tőkejuttatást is nyújt a gyárnak. A város és az új tulajdonos kapcsolata azonban megromlott, miután a cég a tőkejuttatást nem hajtotta végre határidőre, és kötelezettségét egy hajmáskéri ingatlan apportálásával teljesítette. A pécsi önkormányzat a vitatott ingatlanapport miatt 300 millió forintos kártérítési pert indított a zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken július elején.
A tulajdonosok viszonyát tovább rontotta, hogy a kormány az idén februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján, ehhez a fő tulajdonosi kör szerint nem volt jogalap.
A cégnél április végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) büntetőeljárást indított költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával. A Zsolnayhoz június végén ideiglenes vagyonfelügyelőt rendelt ki a Zalaegerszegi Törvényszék.
A korábban bűnügyi zárlat alá vett árukészletét azonban a porcelánmanufaktúra a múlt heti információk szerint visszakapta, miután a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség hatályon kívül helyezte a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága által kezdeményezett házkutatás és lefoglalás elrendeléséről szóló határozatot.
