Az egyesület az MTI megkeresésére tájékoztatott arról is, hogy a projekt a Pannon Fuel Kft. által vállalt mintegy egymillió eurós önrész befizetése után, várhatóan idén ősszel indulhat. Emellett a töltőállomások kivitelezésére tízmillió eurót nyert el Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) magyar keretéből.
Az MGKKE kiemelte: a beruházás újabb lépés az Európai Unió alternatív üzemanyagokra vonatkozó irányelvének teljesítéséhez, miszerint a tagállamoknak 2025-ig ki kell építeniük egy megfelelő sűrűségű cng-töltőhálózatot a főbb gerinchálózatok mentén.
A közlemény idézi Domanovszky Henriket, az MGKKE elnökét, aki kifejtette: a fejlesztés révén 2018 végére a cng-kutak száma elérheti akár a hatvanat is Magyarországon, mivel a Pan-lng projekt keretében már jelenleg is folyamatban van több új töltőállomás létesítése. Az egyesület korábbi közleménye szerint az MGKKE által kidolgozott projekt elsődleges célja a földgázalapú közlekedés fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra magyarországi kiépítésének előkészítése és az első cseppfolyósföldgáz- (lng), valamint a meglévő sűrítettföldgáz-üzemű járműveket egyaránt kiszolgáló töltőpontok kialakítása, ezek gázellátásának biztosítása. Jelenleg nyolc hivatalos cng-töltőállomás működik Magyarországon.
A cng – nem azonos az lpg néven ismert autógázzal – 200 bar nyomásra sűrített metángáz, amely lehet földgáz vagy megújuló forrásból származó kísérőgáz is. Molekulaszerkezete miatt a metán égésekor sokkal kevesebb káros anyag fejlődik, és kevesebb szén-dioxid keletkezik, mint más hajtóanyagok esetében. A cng meghajtású járművek szén-dioxid-kibocsátása a dízelmotorokénál mintegy 10 százalékkal, a benzinmotorokénál mintegy 25 százalékkal kisebb.
