Heteken belül elkészülhet az Európai Bizottság állásfoglalása a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban zajló vizsgálatok ügyében. Brüsszel várhatóan engedélyezi majd a beruházást, ám annak a megvalósítását vélhetően szigorú feltételekhez köti – tudtuk meg a PM európai parlamenti képviselőjétől.
Jávor Benedek elmondta: az eddig kiszivárgott információk szerint az Európai Unió a készülő dokumentumban megállapítja majd, hogy a paksi építkezés a magyar kormány állításaival ellentétben jelentős állami támogatással valósul meg. Ám ezt jóváhagyja a testület, figyelembe véve azt az érvet, hogy az új reaktorok létesítése szükséges a magyar áramellátás biztonságának megőrzéséhez. Ugyanakkor az Európai Bizottság előreláthatólag azt a feltételt szabja, hogy az új paksi reaktorokban termelt áramot a villamosenergia-tőzsdén kell értékesítenie az erőmű üzemeltetőjének, s nem adhatja el közvetlenül az állami energetikai vállalatnak, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek. Emellett Brüsszel azt is megkövetelheti, hogy az újonnan épülő atomerőműnek más tulajdonosa legyen, mint a már üzemelő blokkoknak.
– Ez az elvárás formailag már most is teljesül, miután a paksi atomerőmű az MVM-hez tartozik, míg a Paks II projektet a Miniszterelnökség felügyeli. Igaz, a végső tulajdonos mindkét társaság esetében a magyar állam – jegyezte meg a képviselő.
Jávor Benedek úgy véli: kompromisszumos döntést hozhat az Európai Bizottság abban a kérdésben is, hogy a magyar kormány versenyeztetés nélkül választotta ki az új erőmű megépítésére a Roszatomot. A testület ugyanis elfogadhatja azt az erősen kifogásolható magyar érvet: műszaki okokból volt szükség arra, hogy a régi mellé épülő új atomerőmű is orosz technológiával készüljön el. Bár ez az állítás azért nem fedi a valóságot – érvelt a politikus –, mert a két nukleáris üzem teljesen más műszaki megoldással működik majd. Ám abban az esetben, ha az unió mégis tudomásul veszi, hogy a kormány a közösségi versenyjogi szabályokat megszegve nem pályázaton választotta ki az új reaktorok építőjét, akkor vélhetően előírja, hogy a kivitelezési munkálatokat elnyerő cégeket nyílt nemzetközi versenytárgyalásokon kell kiválasztani – tette hozzá a politikus.
Szakértők szerint ez az uniós elvárás veszélyeztetheti annak a kormány által hangoztatott tervnek a megvalósulását, amely alapján a legalább 12 milliárd euró értékű erőmű-beruházás megközelítőleg 40 százalékát magyar vállalkozók végezhetik el. Az építkezés költségeiből egyébként 10 milliárd eurót az orosz állami Vnyesekonombank hiteléből finanszírozna a magyar kormány. Ám bizonyos hírek szerint nem biztos, hogy a csőd szélén álló pénzintézet képes lesz meghitelezni a paksi óriásberuházást, vagyis a két új 1200 megawattos reaktorblokk megépítését.
Jávor Benedek megjegyezte: a Paks II projekt ügyében zajló uniós vizsgálatok lezárásával előreláthatólag nem ér véget a beruházás körüli jogi huzakodás. Valószínűsíthető ugyanis, hogy több ország, például Ausztria az Európai Bírósághoz fordul azért, mert az új magyar reaktorok üzembeállítása – mivel jelentős nagyságú állami támogatással épülnek – torzítja a villamosenergia-termelők közötti versenyt, és befolyásolja a régiós energiapiacot.
