A korrupciós kockázatokra és a cégen belüli visszaélések feltárására a vállalatok 60 százaléka továbbra sem fordít figyelmet. Míg a hazai cégek 53,9 százalékának van csak etikai kódexe, addig a nemzetközi arány 81 százalék. Fábián Lívia, az EY igazgatója szerint szoros összefüggés van az etikai normák betartása, a munkavállalók integritása és a céget veszélyeztető kockázatok bekövetkezése között. Kiemelte, hogy a korrupciós esetek nem szigetelhetők el egy vállalati gyakorlatban, sok esetben belső visszaélésekhez is vezethetnek. A cégvezetők szerint a raktárosok, árukiadók munkakörében a legmagasabb a korrupciós kockázat, a HR-vezetők esetében pedig a legalacsonyabb. A visszaélések miatt nemzetközi szinten is elfolyik a cégek árbevételének 5–7 százaléka, ez az arány idehaza magasabb lehet.
Bíró Ferenc, az EY partnere szerint aggasztó, hogy az információbiztonság terén a kockázat felismerése nem párosul tudatos cselekvéssel. A cégek nincsenek felkészülve a birtokukban lévő információtömeg védelmére. Pedig az etikai kódexek 94 százaléka szabályozza a bizalmas információk védelmét, 87 százalékuk pedig az elektronikus adatok kezelését. Naivitásra vall, hogy a vállalatvezetők 61,3 százaléka szerint a cég adatvagyonát a kilépő kollégák soha nem viszik magukkal. Az adókockázatok vizsgálata még nyugtalanítóbb képet tár elénk. A kutatók megkérdezték a tulajdonosokat, ügyvezetőket, mit tennének, ha tudomást szereznének arról, hogy a külföldre eladott és kiszállított termékeket üzleti partnerük Magyarországra értékesíti és szállítja vissza. Ez az úgynevezett körhintacsalás, a nagyszabású áfacsalások leggyakoribb típusa, a válaszadók 27 százaléka mégsem foglalkozna ezzel, 22 százaléka pedig nem tudja, mi a teendő ilyen helyzetben. Ez azért is vészjósló, mert ha tudtak vagy tudniuk kellett volna az esetről, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal őket is felelősségre vonhatja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!