A 2013-as növekedési fordulat óta minden évben három százalék körüli értékkel emelkedett a gazdaság teljesítménye, és az idén is ehhez hasonló adat várható – folytatta a miniszter.
Kiemelte: 26 éve nem dolgoztak olyan sokan, mint most, hat éve még 12 százalék volt a munkanélküliségi ráta, mostanra 5 százalékra csökkent.
Az ország fizetési mérlege is évek óta többletben van, és az uniós források felhasználásában is élen jár Magyarország – ismertette az eredményeket Varga Mihály.
A növekedés nem társult a külső és belső egyensúly megbomlásával, vagyis nem hitelből finanszírozta az ország a növekedést, az eredmények elérése közben az államháztartás stabil maradt, a költségvetési hiány és az államadósság csökkent – emelte ki a miniszter.
Kijelentette, a magyar gazdaság átalakítása sikeres volt, ezt megerősítette az Európai Bizottság, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), valamint a nagy hitelminősítő intézetek.
A Fitch Ratings után pénteken a Standard & Poor’s is felminősítette az ország adósbesorolását, így Magyarország most már ténylegesen a befektetésre ajánlott kategóriába került – emlékeztetett Varga Mihály, hozzátéve, a magyar gazdaság teljesítménye és a piaci értékítélet azonban már évekkel ezelőtt megelőlegezte a felminősítést, hiszen nem volt olyan makrogazdasági mutató, amiben ne ért volna el javulást az ország.
Szólt arról is, hogy a magyar gazdaságpolitika fókuszában most az áll, miként tartható fenn és növelhető a gazdasági teljesítmény, valamint kulcskérdés az is, hogy az uniós támogatások hogyan használhatók fel még hatékonyabban és átláthatóbban.
A 2014–2020-as időszakban 12 ezer milliárd forint uniós gazdaságfejlesztési forrás áll rendelkezésre, ezt a kormány a gazdasági növekedés fenntartására, a versenyképesség és a foglalkoztatás növelésére szeretné fordítani – mondta Varga Mihály.
Az unió kohéziós politikája, amelynek alapvető törekvése a gazdasági és a társadalmi konvergencia megteremtése, kiemelten fontos Magyarország számára. Közös cél a regionális fejlettségi különbségek csökkentése és az életszínvonal javítása – hangsúlyozta.
„Azt, hogy mennyire leszünk sikeresek ezen törekvések megvalósításában, alapvetően meghatározza, hogy az audit folyamatban milyen minőségű munkát tudunk elvégezni, az ellenőrzési folyamat ugyanis része az európai uniós támogatások felhasználásának” – fejezte be Varga Mihály.
Marc Lemaitre, az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főigazgatóságának főigazgatója azt mondta, két fontos kihívás előtt állnak most az audit hatóságok: a 2007–2013-as időszak lezárása és a 2014–2020-as időszak hatékony elindítása. Ez a két téma kiemelten szerepel a találkozó workshopjain és előadásain is – tette hozzá.
A főigazgató kifejtette, a 2007–13-as időszak lezárásával kapcsolatban nagyok az elvárások, bizonyítaniuk kell, hogy az audit rendszer hatékonyan működik, bizonyítani kell a korrekciós képesség hitelességét, és meg kell találni az esetleges szabálytalanságokat.
A 2014–2020-as időszakban a fő cél a kohéziós politikában az egyszerűsítés és a program teljesítése – fűzte hozzá.
