Felháborító, de már meg sem lepődünk – kommentálta lapunknak a 420 milliárd forintos szennyvízberuházási gigatender eredményhirdetését Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója. Mint ismeretes, a hat vidéki régióban egyenként 70 milliárd forint értékben, négy évre szól a megrendelés. A feladat közműhálózatok kivitelezése és felújítása európai uniós forrásból, és ahogy azt várni lehetett, a kormányközeli nagyvállalkozók közül többen is jól jártak. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cége, a Mészáros & Mészáros Kft. két régióban, a Duna Aszfalt-tulajdonos üzletember Szijj László pedig háromban láthat munkához a Hódút Kft. és a Magyar Vakond Kft. révén. Ligeti Miklós szerint menetrendszerűen a hatalomhoz közeli nagytőkések vagyona gyarapodik tovább, pedig a TI becslései alapján az európai uniós forrásból finanszírozott közbeszerzéseknek így is már az ötöde az úgynevezett MGT-cégekhez, vagyis Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Tiborcz István érdekeltségeihez kerül. Ligeti rámutatott: ismét bebizonyosodott, hogy a politikai szempontok Magyarországon erősebbek a gazdasági racionalitásnál.
Lapunk úgy tudja, az Európai Bizottságnak sem tetszik ez a fajta kiválasztás, hiszen a kiírás ellenkezik a 2014–2020-as ciklus alapcéljával: a kis- és középvállalkozások támogatása helyett a szennyvízberuházás éppen a legnagyobb piaci szereplőknek kedvez. Szűk kör állhatott eleve rajthoz, ugyanis a pályázatot jegyző Nemzeti Fejlesztési Programiroda megkövetelte az indulóktól, hogy legyen az előző három évben legalább 20 milliárd forintos forgalmuk, illetve érjenek el a közbeszerzés tárgyából 15 milliárdos árbevételt. Ha nem lettek volna ilyen magasak a követelmények, és a 70 milliárd forintos régiónkénti megbízásokat 3-5 milliárdos részekre bontják, a kisebb, családi tulajdonban lévő magyar építőipari cégek is labdába rúghattak volna. A tender eredményére reagálva Berkecz Balázs, az Együtt elnökségi tagja nyomban a Csalás Elleni Európai Hivatalhoz (OLAF) fordult, hogy a szerv nézzen utána a 420 milliárd forintos beruházásoknak. Fejlesztéspolitikai szakértők szerint is versenykorlátozó és piactorzító ez a fajta kiválasztás. Hazánk végül súlyos büntetéssel nézhet szembe, ez alsó hangon 5-10 százalékos visszafizetés lehet, de akár a 20-30 százalékot is elérheti. Vagyis 21–126 milliárd forintot dobhatunk ki az ablakon.
