Bár az állami társaságnak 35 ezer lakás megvásárlására van kerete, mindeddig 38 ezer adós ajánlotta fel ingatlanát, vagyis háromezerrel többen, mint az eszközkezelő kapacitása. A vállalat tájékoztatása szerint ugyanakkor a beérkezett kérvények közül több mint 3500-at vissza kellett utasítaniuk, mert – az ingatlanok műszaki állapota vagy egyéb okok miatt – nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak. Ám az adatok alapján látható, már alig maradt hely a hiteleseknek, mindössze körülbelül 500 kérelmet fogadhat be a szervezet.
Az eszközkezelő átlagosan csaknem négymillió forintot fizet egy-egy ingatlanért, ugyanakkor az eddigi 102 milliárd forintos kiadás mellett további ötmilliárdot fordítottak az ingatlanok üzemeltetésére is.
Lapunk megkeresésére a Nemzeti Eszközkezelő közölte, az adásvételkor a korábbi tulajdonosok mindegyikével határozatlan időre szóló bérleti szerződést kötnek, így a program keretén belül a családok hosszú távon is a saját ingatlanukban maradhatnak.
Mint írták, a bérlők által fizetett átlagos havi bérleti díj 10 500 forint, összesen pedig 210 millió forint folyik be a vállalathoz havonta.
Az eszközkezelő egyébként minden olyan megvételre felajánlott ingatlant megvásárol, amely a jogszabályban rögzített bekerülési feltételek mindegyikének megfelel. Ezek közt az egyik legfontosabb a lakás forgalmi értéke. Budapesten és a megyei jogú városokban 25 millió, egyéb településeken pedig 20 millió forint lehet a forgalmi érték felső határa. A szervezet körülbelül a piaci érték 35 százalékáért veszi meg az ingatlanokat a bankoktól.
Figyelemre méltó képet fest a vásárlások földrajzi eloszlása is, amely jól mutatja a lakosság jövedelmi viszonyait és a hazai gazdasági állapotokat. Az eszközkezelő birtokába került ingatlanok száma az ország keleti feléről nyugatra haladva fokozatosan csökken. A legtöbb ingatlant Borsod-Abaúj-Zemplén megyében adták el, összesen 2741-et, ezt követi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol 2573-at értékesítettek. A legkevesebb ingatlant – 366-ot – pedig Vas megyében.
A kérelmezők közül azok mindenképpen megnyugodhatnak, akik kérelmét befogadta az eszközkezelő, ez esetben ugyanis nem vár rájuk kilakoltatás. Ugyanakkor a lakások tényleges adásvétele lassabb folyamat, a mindeddig befogadott 34 500 kérelemből mostanáig közel 27 ezer került az állami társaság tulajdonába. Bár nem sok esetben, már az is előfordult, hogy némely adósok nem fizettek, így hat hónapnyi bérletidíj- vagy közösköltség-tartozás után az eszközkezelő felmondta a határozatlan idejű szerződést, s helyette határozott idejűt kötött. Tehát a nem fizetőkre szintén kilakoltatás várhat. A Világgazdaság adatai szerint ugyanakkor erre eddig alig volt példa, kevesebb mint 600 esetben. Arra pedig még kevesebb példa volt – hozzávetőleg 150 esetben –, hogy az adósok visszavásárolják ingatlanjukat, amire a törvény lehetőséget ad.
Habár lassan elfogy az eszközkezelő kerete, a Magyar Bankszövetség szerint a társaságnak további 15 ezer rászoruló családtól kellene megvásárolnia az ingatlanát a jövő év végéig, ehhez azonban az államnak is elő kell teremtenie a szükséges forrást. A szervezet szakértői arra alapozták számításaikat, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyik tavasszal nyilvánosságra hozott jelentése szerint az eszközkezelő 35 ezer nem teljesítő adós tartozását és lakhatását rendezi, de még mintegy 130 ezer nem teljesítő adósnak a helyzete rendezetlen maradt a forintosítás után is. A bankszövetség úgy tudja, ezen adósok bő harmadának, 45-50 ezer embernek szüksége van az eszközkezelő anyagi támogatására. Ebből 35 ezer adósnak a program megoldja a lakásgondjait, de még mintegy 15 ezer adós lakáshelyzetét kellene orvosolni a jövő év végéig.
Ezt támasztják alá a kilakoltatási statisztikák is. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint ugyanis több mint kétezren vesztették el otthonukat szeptember végéig. Ez pedig azt jelenti, hogy soha nem látott mértékben emelkedett az utcára került adósok száma a márciusban lejárt kilakoltatási moratórium óta. Idén hét hónap alatt háromszor annyi adós került az utcára, mint korábban egy év alatt. Ráadásul információink szerint jövőre még nagyobb kilakoltatási hullám várható.
Emellett pedig az sem mellékes, hogy a bajba került adósok nem kapkodnak a kormány adósmentő intézkedése, a családi csődvédelem után sem. A 13 hónappal ezelőtt hatályba lépett jogintézménybe alig több mint ötszázan jelentkeztek. A szakértők szerint ennek a túlságosan szigorú szabályozás az oka. Az intézkedés kudarca abból látható, hogy korábban 20-30 ezerre becsülték a kormány és a jegybank szakértői azoknak a számát, akiknek mentőöv lehet a magáncsőd. A sikertelen jogintézmény bevezetése egyébként 626 millió forintba került az adófizetőknek.
