A szerdán közzétett jelentés optimista a magyar gazdasági növekedésről: jövőre az idei 2 százalék helyett 2,5 százalékos bővülésre számítanak. Emellett tovább nőhet a személyi fogyasztás volumene, mindkét évre 3,2 százalékos emelkedést jósolnak. A GDP-arányos államadósság pedig 75,3 százalékról 75,1 százalékra csökkenhet (azzal a tanulmány nem foglalkozik, hogy az Európai Központi Bank és az Eurostat is kifogásolja, hogyan számítjuk az államadósságot, például nem fogadják el, hogy a jegybanki alapítványok kötvényeket vásárolnak, az Eximbank eladósodottságát pedig nem vesszük bele a költségvetésbe.)
A magyarországi áruk és szolgáltatások exportja az idén 6,4 százalékkal, míg jövőre 6,3 százalékkal nőhet. A folyó fizetési mérleg aktívuma a GDP 4,9 százalékáról 2017-ben 4,6 százalékra süllyed, idézi az MTI a tanulmányt.
Érdekesség, hogy újra nőhet Magyarországon az éves infláció. Az idei 0,4 százalékról jövőre 1,9 százalékra emelkedik, sőt 2017 végére elérheti a 2,6 százalékot.
Az IMF azt várja, hogy az öt kelet-közép-európai ország, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia gazdasága az idén 2,8 százalékkal, jövőre pedig 3 százalékkal bővül. A lengyel gazdaság növekedési üteme 3,1 százalékról 3,4 százalékra gyorsul, Szlovákiáé viszont 3,4 százalékról 3,3 százalékra lassul.
Az IMF hangsúlyozta, hogy a brexit hatásait egyelőre nehéz felmérni, jósolni pedig még nehezebb, mivel egyelőre nem látszik, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió milyen megállapodást köt a brit kilépésről. Az IMF szerint a kelet-európai térségben nehéz lesz fenntartani a jelenlegi növekedési rátákat. Hiába esett vissza a válság előtti évek szintjére a munkanélküliség mértéke, hiába nőnek a reálbérek. A termelékenység növekedésének lassúsága és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt nehéz lesz megőrizni a mostani növekedési rátákat a külgazdasági egyensúly romlása nélkül.
