Valóban szükség van tizenhat minisztériumra?

Az elmúlt tizenhat évben a Fidesz–KDNP-pártszövetség kormányai csúcsminisztériumokkal látták el feladatukat az ország élén, ezzel szemben a Tisza Párt több szaktárcával tervez nekilátni a következő négy év kormányzásának. Megkerestük ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, hogy összehasonlítsuk: melyik modellel lehet hatékonyabban működtetni az állami gépezetet. A szakértő szerint nem a minisztériumok száma a döntő, hanem az, hogy mennyire világosak a felelősségi viszonyok és mennyire gyors a döntéshozatal.

Melyikkel gördülékenyebb a munka?

A két modell összehasonlításánál fontos szempont a döntéshozatal sebessége is. Ifj. Lomnici Zoltán szerint a csúcsminisztériumi rendszer általában gyorsabb, mert kevesebb a miniszter és kevesebb tárcaközi egyeztetésre van szükség. Amennyiben viszont tizenhat minisztérium működik, több szereplő között kell kompromisszumot teremteni, ami lassítja a döntéshozatalt.  

–A kormány a közigazgatás legfőbb szerve, ezért a hatékony működés feltétele az erős központi koordináció – szögezte le. Az alkotmányjogász szerint Magyarország közigazgatási hagyományai és válságkezelési tapasztalatai alapján hosszú távon a szuperminisztériumok működnek jobban, mert stabilabb, fegyelmezettebb és számonkérhetőbb kormányzást tesznek lehetővé, míg a 16 minisztériumos modell inkább politikai pozícióosztásnak, mint hatékony államszervezésnek tűnik.

Nem az iroda határozza meg a kormányzás minőségét

Emlékezetes, Magyar Péter azt is bejelentette, hogy nem költözik be a karmelita kolostorba. Képviselői sem a Képviselői Irodaházban lesznek, ami a Jászai Mari tér mellett van, hanem a Szabad György Irodaházba költöznek be. 

Ifj. Lomnici Zoltán szerint ez inkább politikai és kommunikációs lépés, mint valódi közigazgatási reform. Jogilag ugyanis nincs jelentősége annak, hogy a miniszterelnöki iroda a karmelitában vagy egy parlament-közeli épületben működik-e, az alaptörvény ezt nem szabályozza. 

Szerinte a cél inkább az, hogy a Tisza elhatárolódjon a „régi politikai elittől”, és azt a képet sugározza magáról, hogy nem a hatalom zárt világából, hanem „az emberek közül” kormányoz. – Ez jól illeszkedik a kifejezetten populista politikájához, ahol fontos, hogy folyamatosan elitellenes szerepben jelenjen meg. A probléma az, hogy ez könnyen maradhat pusztán szimbolikus gesztus, ugyanis a kormányzás minőségét nem az iroda helye, hanem a döntések tartalma határozza meg – szögezte le.

Borítókép: Magyar Péter leendő miniszterelnök, hét miniszterjelöltjével (Forrás: Facebook)

További játékainkhoz kattintson ide!