A lap újságírója, Christian Geinitz az MNB elnökével Budapesten folytatott beszélgetése alapján készített írásának alcímében kiemelte: a jegybankelnök az uniós menekültpolitikát hibáztatja a gazdasági gondokért, és legkorábban 2031-ben tartja lehetségesnek az euró magyarországi bevezetését.
A FAZ szerint Matolcsy György kiemelte, hogy „az úgynevezett migrációs politika gyengítette az EU stabilitását”, és „ettől szenved a verseny- és reformképesség”. Kifejtette, hogy az EU-ban a vezető politikai osztály egyre inkább elveszti az emberek támogatását, mert az uniós intézmények és egyes nyugati tagállami kormányok nem vették komolyan a migránsok beáramlása körüli lakossági aggodalmakat, ami a gazdasági reformok halogatásához, a politikai szélsőségek megerősödéséhez és Európa-ellenes hangulathoz vezet, Nagy-Britannia esetében pedig hozzájárult a kilépéshez az EU-ból.
Matolcsy György hozzátette, hogy a menekültkérdésben és a politika más területein is a magyar kormány más kormányokkal ellentétben élvezi a lakosság széles körű támogatását. Mint mondta, „kétszer győztünk kétharmados többséggel, ami azt jelenti, hogy fenntartjuk a politikai stabilitást”.
Hosszú ideig, 2018–19-ig fennmaradhat a jegybank laza monetáris politikája – mondta Matolcsy György a Világgazdaságnak adott interjújában.
Az MNB elnöke az elmúlt évekhez képest kisebb hatású jegybanki beavatkozásokat, monetáris politikai stabilitást ígért a jövőben.
„Merő badarságnak” nevezte Matolcsy György Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter követelését, hogy Magyarországot zárják ki az EU-ból. Hozzátette, hogy ennek megvalósítására nincs is jogi lehetőség. Az MNB elnöke kiemelte: „nem Magyarország fenyegeti az összetartást és a demokráciát Európában, sokkal inkább a rossz döntések az EU-ban, amelyeket az emberek feje felett hoztak meg felelőtlen és részben nem is választott politikusok, mindenekelőtt Brüsszelben”.
Matolcsy György aláhúzta: a sikertelen és népszerűtlen menekültpolitika miatt sok politikus befolyása gyengül az európai intézményekben és tagállamokban, és ezért nem tudnak többséget szerezni a gazdaság-, pénzügy-, a munkaerő-piaci és a szociálpolitika sürgetően szükséges átalakításához. Mivel „Európa nem halad előre a strukturális reformokkal, kontinensünk már nem versenyképes Ázsiával és az Egyesült Államokkal szemben” – mondta az MNB elnöke.
Kiemelte, hogy valamennyi tagállam közül Magyarország profitál leginkább az uniós pénzekből. Az uniós tagság „létfontosságú Magyarországnak, de ez nem jelenti azt, hogy az EU eljárása mindig helyes” – mondta. Példaként említette az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) a pénzügyi válság idején kért segítséget. A támogatók által ajánlott „megszorítási politika önmagában véve sehova sem vezetett”, a kilábalás nem is ennek tulajdonítható, hanem a nemzeti döntéseknek, a „hagyományos és nem hagyományos gazdaság-, költségvetés- és pénzpolitika keverékének”. Ennek révén sikerült a gazdaságot újra növekedési pályára állítani, beindítani az államháztartási konszolidációt és csökkenteni az államadósságot – emelte ki Matolcsy György.
Az MNB elnöke 2016-ra és 2017-re a hazai össztermék (GDP) „körülbelül 3 százalékos” növekedésére számít, ami csaknem a kétszerese a németországi és az euróövezeti növekedésnek. Kijelentette, hogy véget ért a kamatcsökkentés időszaka, de az MNB továbbra is fenntartja a nem hagyományos pénzpolitikai lépések lehetőségét.
Hozzátette, hogy az euró „pillanatnyilag nem nagyon vonzó”, és Magyarország ugyan szerződéses kötelezettségének megfelelően csatlakozik majd a valutaunióhoz, bevezeti az eurót, de nem siet ezzel a lépéssel. Az ország messzemenően teljesíti a maastrichti kritériumokat, de van egy nem hivatalos, „hallgatólagos előfeltétel” is, mégpedig az uniós átlag elérése az egy főre jutó jövedelmet tekintve – emelte ki.
Az egy főre jutó GDP-t tekintve Magyarország 68 százalékon áll, és „15-20 év eltelik még, mire elérjük a 100 százalékot és bevezethetjük az eurót” – mondta Matolcsy György.
Az MNB-alapítványokkal kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről elmondta: „százszázalékosan betartjuk a bíróság döntését, és nyilvánosságra hozzuk az összes számot”.
A Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről azt mondta: „megértem a tulajdonost, nem éppen sokat ígérő egy évente 3 milliárd forintos veszteség”. Hozzátette, hogy nem tart a sajtó sokszínűségének korlátozásától, és úgy véli, a magyar médiarendszer „sokszínű és lüktető, és kritikusabb, mint némely régi demokráciában”.
