Kiemelte, hogy valamennyi tagállam közül Magyarország profitál leginkább az uniós pénzekből. Az uniós tagság „létfontosságú Magyarországnak, de ez nem jelenti azt, hogy az EU eljárása mindig helyes” – mondta. Példaként említette az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) a pénzügyi válság idején kért segítséget. A támogatók által ajánlott „megszorítási politika önmagában véve sehova sem vezetett”, a kilábalás nem is ennek tulajdonítható, hanem a nemzeti döntéseknek, a „hagyományos és nem hagyományos gazdaság-, költségvetés- és pénzpolitika keverékének”. Ennek révén sikerült a gazdaságot újra növekedési pályára állítani, beindítani az államháztartási konszolidációt és csökkenteni az államadósságot – emelte ki Matolcsy György.
Az MNB elnöke 2016-ra és 2017-re a hazai össztermék (GDP) „körülbelül 3 százalékos” növekedésére számít, ami csaknem a kétszerese a németországi és az euróövezeti növekedésnek. Kijelentette, hogy véget ért a kamatcsökkentés időszaka, de az MNB továbbra is fenntartja a nem hagyományos pénzpolitikai lépések lehetőségét.
Hozzátette, hogy az euró „pillanatnyilag nem nagyon vonzó”, és Magyarország ugyan szerződéses kötelezettségének megfelelően csatlakozik majd a valutaunióhoz, bevezeti az eurót, de nem siet ezzel a lépéssel. Az ország messzemenően teljesíti a maastrichti kritériumokat, de van egy nem hivatalos, „hallgatólagos előfeltétel” is, mégpedig az uniós átlag elérése az egy főre jutó jövedelmet tekintve – emelte ki.
Az egy főre jutó GDP-t tekintve Magyarország 68 százalékon áll, és „15-20 év eltelik még, mire elérjük a 100 százalékot és bevezethetjük az eurót” – mondta Matolcsy György.
Az MNB-alapítványokkal kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről elmondta: „százszázalékosan betartjuk a bíróság döntését, és nyilvánosságra hozzuk az összes számot”.
