A bérek határozott emelését szorgalmazta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) konferenciáján.
A kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy növekvő béreket csak versenyképes vállalkozások képesek fizetni. Ebből az is következik – magyarázta –, hogy a költségvetés az adórendszeren keresztül egyre kevesebb forrást vonhat ki a gazdaságból.
Így tovább kell egyszerűsíteni a társaságiadó-rendszert, a 19 százalékos kulcsot csökkenteni kell; ugyanígy a személyi jövedelemadót is tovább kell mérsékelni; és a munkáltatói járulék csökkentése sem kerülhető el – sorolta a feladatokat, közöttük említve azt is, hogy támogatni kell a vállalati szektor kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásainak emelését. Emellett bürokráciacsökkentésre, versenyképesebb munkaerőre és megfelelően versengő bankrendszerre, valamint versenyképes pénzügyi közvetítőrendszerre van szükség – mondta Orbán Viktor.
A magyar bankrendszerről szólva úgy fogalmazott, hogy „jó állapotban van, a korábbi évek nagyon nehéz, hosszú árnyéka eltűnőfélben van”, a szektor jövedelmet termel, de a hatékonyság és az új technológiák alkalmazása területén még mindig le van maradva a világ élvonalától.
Arról is beszélt, egyetért az EBRD elnökével abban, hogy a tőzsdék fejlesztése nélkül nehéz lesz versenyképes gazdaságokat létrehozni a régióban.
Az előző hat év gazdaságpolitikájáról szólva a miniszterelnök kifejtette: kormánya egy olyan gazdaságpolitikai mixet kezdett alkalmazni, amely a növekedést, a költségvetési fegyelmet, a foglalkoztatottság növelését és az adósságcsökkentést egyidejűleg akarta végrehajtani. A tankönyvek szerint ez nem lehetséges, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy – szakítva a régi beidegződésekkel – igenis sikerülhet egyszerre – jelentette ki.
2016. november 4-ét jelképes gazdaságtörténeti napnak nevezte, mivel a Moody’s aznapi felminősítő döntésével „most már az elemzők teljes köre elismeri, hogy a 2010-ben megkezdett gazdaságpolitika sikeresen stabilizálta a gazdaságunkat, és így Magyarország a siker reményével vesz részt a nemzetgazdaságok globális versenyében”.
Visszautasította egyúttal, hogy a magyar gazdaság utóbbi hat évét populizmusnak minősítsék. Szerinte ugyanis nem nevezhető populistának egy olyan politika, amely hat év alatt az 1,8 millió adófizető számát 4,4 millióra növeli, az államadósságot 85-ről 75 százalékra, a 7 százalék fölötti költségvetési hiányt pedig 3 százalék alá csökkenti.
A kormányfő összegzése szerint a magyar gazdaságpolitikai mix nem tartozik az európai uniós közgazdasági gondolkodás főáramához, a kormány pozíciója sokkal inkább „reformellenzéki” az EU-ban, de szeretné, ha a működőképes magyar modellnek, a munkaalapú gazdaságnak – amely nem ideológia, „csak egy lehetséges út” – minél több eleme visszaköszönne a brüsszeli politikában is.
A konferenciát megnyitó beszédében Orbán Viktor kommentálta a republikánus Donald Trump győzelmét hozó amerikai elnökválasztást is. Úgy fogalmazott: annak a történelmi eseménynek a második napján vagyunk, amikor „a nyugati civilizáció, úgy tűnik, sikeresen kiszabadítja magát egy ideológia fogságából”.
Szavai szerint „amit mi úgy hívunk, hogy liberal non-democracy (liberális nem demokrácia), és amiben az életünk elmúlt húsz éve telt, annak a korszaknak vége, visszatérhetünk az igazi demokráciához, visszatérhetünk a politikai korrektség bénító kényszerétől megszabaduló egyenes, őszinte beszédhez”, a problémákra pedig pragmatikus, „a common sense alapján álló” gondolkodással lehet majd megtalálni a válaszokat.
„Nagy napokat és nagy időket élünk – értékelt Orbán Viktor, jelezve, hogy a brexitet is ebben az összefüggésben nézi. – A brexit egyáltalán nem tragédia, nem vereség, hanem kísérlet egy nagy nép részéről arra, hogy másképpen tegye magát sikeressé, mint ahogy korábban mindenki gondolkodott a siker útjáról” – mondta a miniszterelnök.
Gondolatmenetét azzal zárta, hogy szerinte az egész nyugati világ szellemi átalakulás fontos lépéseit tette meg az utóbbi időben, és „ettől nem félnünk kell, hanem meg kell látnunk a benne rejlő lehetőségeket”.
