A költségvetés nyert, a piaci kínálat kicsit idomult, az egészségnyereség viszont még nem látható – így összegezhető röviden a csipszadó első kerek öt évének eredménye – hívja fel a figyelmet a Népszava keddi száma. Eddig mintegy 122 milliárd forintot fizettek be a cégek a népegészségügyi termékadó (neta) bevezetése, 2011 óta a költségvetésnek.
Bodrogi József egészségügyi közgazdász a lapnak azt nyilatkozta, hogy egészségpolitikai siker, hogy az energiaital-gyártók csökkentették termékeik koffein-, illetve taurintartalmát.
A Népszava emlékeztet hogy a csipszadót azért vezették be hat évvel ezelőtt, hogy a bizonyítottan sok cukrot, sót, koffeint vagy egyéb egészségkárosító anyagot tartalmazó élelmiszerekből, üdítőkből minél kevesebbet fogyasszanak az emberek, illetve a gyártók változtassanak e termékek receptúráin.
A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet múlt évben nyilvánosságra hozott elemzéséből kiderül, hogy az egyes élelmiszerek büntető adóztatása bizonyos mértékben el is érte a célját, mert ezen áruk kínálata és forgalma is csökkent, illetve a gyártók 40 százaléka változtatott a receptúrán. Az adóköteles termékek forgalma több mint negyedével csökkent, míg átlagáruk 29 százalékkal emelkedett.
Bodrogi József – akinek 2011-ben miniszteri biztosként meghatározó szerepe volt a meglehetősen újszerű adónem előkészítésében – szerint azonban hiába csökkent az energiaital-gyártók termékeinek koffein- és taurintartalma, illetve ennek köszönhetően az általuk eredetileg literenként fizetendő 250 forintos adó 40 forintra, ezen italok cukortartalma maradt.
A lap által idézett legutóbbi országos táplálkozás- és tápláltsági állapot vizsgálat szerint még nem hozott áttörést a magyarok életmódjában az új adónem, hozzáadott cukorból mindenki többet fogyaszt, mint évekkel ezelőtt.
