A félhivatalos Farsz hírügynökség egy vasárnapi jelentése szerint Szálehi azt mondta, hogy keddig Iránba érkezik egy 149 tonnás utolsó dúsítatlan uránszállítmány, túl azon a 210 tonnán, amelyet 2016 eleje óta már megkaptak.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával és Németországgal 2015 júliusában aláírt egyezmény célja annak szavatolása volt, hogy az iráni nukleáris program kizárólag békés célokat szolgáljon, cserébe a nemzetközi közösség vállalta a perzsa állam elleni szankciók fokozatos feloldását.
Az atomalku értelmében Iránnak 2015 végén Oroszországba kellett exportálnia magasan dúsított – atomfegyver gyártására alkalmas – uránkészletének szinte egészét. Ezt követően, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyeletével természetes uránt importálhatott. Ez utóbbiból alacsony dúsítottságú uránt állíthat elő, amely energiatermelésre és orvosi kutatásokra alkalmas.
Teherán azt is vállalta, hogy tíz éven belül a jelenlegi 19 ezerről nagyjából 5 ezerre csökkenti az urándúsításhoz használatos centrifugái számát.
Donald Trump új amerikai elnök választási kampánya során azt ígérte, hogy felmondja, de legalábbis felülvizsgálja az Iránnal kötött többhatalmi atomalkut, és hasonló kijelentéseket tett kinevezése előtt külügyminisztere, Rex Tillerson is.
Washington múlt pénteken, egy ballisztikus rakétával végrehajtott kísérlet miatt új szankciókat jelentett be Irán ellen. Az illetékes amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint az új szankciók bejelentése „az Irán külföldi rosszindulatú cselekedeteit visszaszorítani igyekvő erőfeszítés része”. A tárca ugyanakkor leszögezte: a washingtoni lépés nem sérti a 2015 végén Iránnal megkötött többhatalmi atomalkut.
