A vizsgálat arról szólt, hogyan ne tudjunk meg semmit a problémákról. Szándékosan tereltek, hogy ne derüljön ki a valóság. A mintavételeket nem a valós piaci viszonyok alapján végezték, az eredményekből pedig nem állapítható meg, valójában mely országokból származnak a mézek – egyebek között ezeket mondta lapunknak Takács Ferenc, a Kaposvár és Térsége Méhészegyesület tagja azzal összefüggésben, hogy az Európai Bizottság nemrég közzétette a 2015-ben végzett mézpiaci ellenőrzések eredményeit. A Világgazdaság beszámolója alapján a vizsgálati eredmények közzététele előtt a bizottság azt közölte, hogy az importmézek 29 százaléka gyanús. Ehhez képest a 893 minta vizsgálatakor az uniós mézek buktak meg nagyobb arányban. Ugyanis a 893 mintán belül az EU-országokból származó mézkeverékek mintegy 20 százaléka bizonyult hamisnak, míg az importanyagot is tartalmazó mézkeverékeknél, valamint a teljes egészében importtermékeknél egyaránt csak 10 százalék volt az arány.
Takács Ferenc a vizsgálattal kapcsolatban hangsúlyozta: a hasonló, kötelező elemzések csupán a minták néhány paraméterére terjednek ki, pedig szélesebb körű analízis során a hamis tételek már lelepleződnének. Hozzátette, legalább 100 mintát kellene megvizsgálni azon termékek közül, amelyek Kínából és Délkelet-Ázsiából érkeznek; a fő problémát ugyanis ezek az országok jelentik. Szerinte többirányú elemzéssel könnyebben ki lehetne mutatni a problémákat, és nagy százalékban találnák hamisnak ezeket a termékeket.
Az uniós piacon, a boltok polcain található keverékmézek 20 százaléka készül Európában, 40 százaléka kínai, 40 százaléka pedig egyéb importból származik. Utóbbi 40 százalék származási helye ismeretlen, de egy jelentős része Délkelet-Ázsiából érkezik az unióba. Takács Ferenc kijelentette, az egész mézüzlet hatalmas csalás. A méhész szerint a teljes szakma tudja, hogy több tízezer tonna hamis méz érkezik az Európai Unióba, a nagyobb tagállamoknak mégsem áll érdekükben ezt megakadályozni, mert túlságosan féltik a kereskedelmi kapcsolatokat az ázsiai országgal. A szakember úgy látja, a címkékről jelenleg nem derül ki, milyen eredetű méz van a csomagolásban, csak az, hogy keverék, azaz unión belüli és kívüli alapanyag is van benne. Így még az sem világos, hogy kínai-e az unión kívüli termék. Keverékméznél ugyanis nem kötelező megadni az eredetet a jelenlegi szabályozás szerint. Takács hangsúlyozta, Kína földrajzi adottsága nem teszi lehetővé, hogy nagy mennyiségű mézet készítsen, a rizsszirup nevű termékkel azonban elérte az ország, hogy többet termeljen, mint az Európai Unió. Ezt édes íze és hasonló kémiai összetevői miatt mézként forgalmazzák.
