Méz: az Aldi és a Tesco is a helyes úton

Kemény küzdelem árán célba értek a magyar piacot a silány minőségű, kínai méz térnyerésétől féltő méhészek.

Gyöngyösi Balázs
2015. 12. 15. 6:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Zárult a kör a Tesco és az Aldi lépésével, hiszen a CBA után sorrendben a Spar, az Auchan és a Metro már korábban jelezte, száműzi kínálatából a kétes eredetű mézkeverékeket, a Lidl pedig eleve nem volt érintett a mézbotrányban. Takács Ferenc a Magyar Nemzet érdeklődésére örömteli hírként értékelte a friss fejleményeket, mint mondta, ez volt a céljuk. A Kaposvár és Térsége Méhész Egyesület tagja egyértelművé tette, az „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék\" címkézés egyet jelentett a rossz minőségű, önmagában fogyaszthatatlan, kínai méz használatával. De, mint mondta, szerencsére az utóbbi napokban, hetekben elkezdett meghonosodni egy jó gyakorlat, a nyugat-európai országokhoz hasonlóan hazánk is felveszi a kesztyűt a kínai mézzel szemben.

Takács szerint fontos volt felhívni a kereskedelem szereplőinek figyelmét, hogy nem szabad becsapni a fogyasztókat kétes eredetű termékekkel, egy olyan országban pláne, ahol a méhészek bőségesen és kiváló minőségben termelnek, mégis értékesítési problémákkal küzdenek. Azért is volt fontos kiállniuk érdekeikért a magyar méhészeknek, mert a tapasztalatok szerint míg külföldön a jó minőségű méz mellett legfeljebb a keverés egyharmadához használtak kínai eredetű származékot, addig idehaza ez az arány egyes esetekben a háromnegyed részt is elérhette. Így nem csoda, hogy egy 1600-1700 forintba kerülő normál termékkel szemben sokan akár 500 forinttal olcsóbbat is tudtak kínálni.

– Ipari méz nem kerülhet kiskereskedelmi forgalomba, annak kizárólag ipari felhasználása engedélyezett – közölte lapunkkal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kommunikációs osztálya. Az iparilag előállított méz nem minősül méznek, ha ez bebizonyosodik, az mézhamisításnak minősül. Amennyiben ilyen eset vagy annak csak gyanúja tudomásukra jut, a hivatal azonnal intézkedik. Mint mondták, munkatársaik valamennyi harmadik országból mézet importáló vállalkozásnál ellenőrzést tartottak november óta, és meghozták a szükséges intézkedéseket, folyamatban lévő ügyekről azonban nem áll módjukban tájékoztatást adni. Arra viszont kitértek, hogy ezeken az ellenőrzéseken a Nébihen kívül részt vettek a kormányhivatalok élelmiszerlánc-felügyeleti szakemberei is, a mintavétel után pedig megbízhatónak és hitelesnek tartott hazai és külföldi laboratóriumokban is vizsgálták, vizsgálják azokat.

Az élelmiszer-biztonsági szerv nyomatékosította: a hamis vagy minőséghibás tételek forgalmazását megtiltják, a már forgalomban lévő tételek esetében szintén intézkednek, minden bejelentést kivizsgálnak. A hivatal egyúttal emlékeztetett: valamennyi élelmiszerláncban tevékenykedő vállalkozásnak kötelessége biztonságos és a jogszabályokban foglalt paramétereknek, minőségnek megfelelő élelmiszerek forgalmazása. Ameddig egy adott tételről ennek az ellenkezője nem bizonyosodik be, addig a megfelelőségért a forgalmazó felel.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.