A sort tegnap a Tesco és az Aldi zárta. Lépésük helyességét igazolja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) lapunkhoz eljuttatott szakvéleménye: minden olyan méztételt ki kell vonni a forgalomból, amelyről hatósági eljárás indítását lehetővé tevő módon bebizonyosodik, hogy csak ipari felhasználásra szánt sütő-főző mézként értékesíthető.
– A Tesco a beszállítóival együtt megvizsgálja, hogy legkésőbb január végéig milyen módon tudja úgy lecserélni polcairól a címkéin származási helyként EU-s és nem EU-s országokat feltüntető mézeket, hogy az intézkedés ellenére folyamatosan el tudja látni heti mintegy 2,5 millió vásárlóját mézzel – közölte a Magyar Nemzettel a vállalat sajtóosztálya.
A hipermarket képviselői ugyanakkor leszögezték: kizárólag a magyarországi forgalomba hozatalhoz szükséges valamennyi engedéllyel rendelkező mézet forgalmaznak, minden törvényi előírást betartva. Mint mondták, a Tesco által forgalmazott méz közel száz százaléka magyar beszállítótól vásárolt, magyar forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező termék, a polcon lévő termékek közel kilencven százaléka EU-n belüli származási helyet tüntet fel a címkéjén.
Az Aldi arról tájékoztatta tegnap lapunkat, hogy novemberben folytattak le egy beszerzési eljárást, melynek eredményeképp az áruházlánc a jövőben kizárólag száz százalékban magyar eredetű mézet fog árulni üzleteiben. Hozzátették, az első, kizárólag magyar termelőktől származó méztermékek december 21-én érkeznek be a biatorbágyi központi raktárba, majd a jövő év elejétől folyamatosan kerülnek ki az üzletek polcaira. Hangsúlyozták, ezeken az árucikkeken jól láthatóan feltüntetik a származás konkrét helyét és a méz összetételét. Mint mondták, a 105 hazai kirendeltséggel rendelkező Aldi folyamatosan figyeli vásárlói igényeit, és minden évben minden termék esetében beszerzési eljárást folytat, amely során figyelembe veszi az esetleg megváltozott fogyasztói elvárásokat, szem előtt tartva azt az alapvető célt, hogy az áruházban kapható termékek mindig magas minőségűek legyenek.
Zárult a kör a Tesco és az Aldi lépésével, hiszen a CBA után sorrendben a Spar, az Auchan és a Metro már korábban jelezte, száműzi kínálatából a kétes eredetű mézkeverékeket, a Lidl pedig eleve nem volt érintett a mézbotrányban. Takács Ferenc a Magyar Nemzet érdeklődésére örömteli hírként értékelte a friss fejleményeket, mint mondta, ez volt a céljuk. A Kaposvár és Térsége Méhész Egyesület tagja egyértelművé tette, az „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék\" címkézés egyet jelentett a rossz minőségű, önmagában fogyaszthatatlan, kínai méz használatával. De, mint mondta, szerencsére az utóbbi napokban, hetekben elkezdett meghonosodni egy jó gyakorlat, a nyugat-európai országokhoz hasonlóan hazánk is felveszi a kesztyűt a kínai mézzel szemben.
Takács szerint fontos volt felhívni a kereskedelem szereplőinek figyelmét, hogy nem szabad becsapni a fogyasztókat kétes eredetű termékekkel, egy olyan országban pláne, ahol a méhészek bőségesen és kiváló minőségben termelnek, mégis értékesítési problémákkal küzdenek. Azért is volt fontos kiállniuk érdekeikért a magyar méhészeknek, mert a tapasztalatok szerint míg külföldön a jó minőségű méz mellett legfeljebb a keverés egyharmadához használtak kínai eredetű származékot, addig idehaza ez az arány egyes esetekben a háromnegyed részt is elérhette. Így nem csoda, hogy egy 1600-1700 forintba kerülő normál termékkel szemben sokan akár 500 forinttal olcsóbbat is tudtak kínálni.
– Ipari méz nem kerülhet kiskereskedelmi forgalomba, annak kizárólag ipari felhasználása engedélyezett – közölte lapunkkal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kommunikációs osztálya. Az iparilag előállított méz nem minősül méznek, ha ez bebizonyosodik, az mézhamisításnak minősül. Amennyiben ilyen eset vagy annak csak gyanúja tudomásukra jut, a hivatal azonnal intézkedik. Mint mondták, munkatársaik valamennyi harmadik országból mézet importáló vállalkozásnál ellenőrzést tartottak november óta, és meghozták a szükséges intézkedéseket, folyamatban lévő ügyekről azonban nem áll módjukban tájékoztatást adni. Arra viszont kitértek, hogy ezeken az ellenőrzéseken a Nébihen kívül részt vettek a kormányhivatalok élelmiszerlánc-felügyeleti szakemberei is, a mintavétel után pedig megbízhatónak és hitelesnek tartott hazai és külföldi laboratóriumokban is vizsgálták, vizsgálják azokat.
Az élelmiszer-biztonsági szerv nyomatékosította: a hamis vagy minőséghibás tételek forgalmazását megtiltják, a már forgalomban lévő tételek esetében szintén intézkednek, minden bejelentést kivizsgálnak. A hivatal egyúttal emlékeztetett: valamennyi élelmiszerláncban tevékenykedő vállalkozásnak kötelessége biztonságos és a jogszabályokban foglalt paramétereknek, minőségnek megfelelő élelmiszerek forgalmazása. Ameddig egy adott tételről ennek az ellenkezője nem bizonyosodik be, addig a megfelelőségért a forgalmazó felel.
