Elszólta magát Magyar Péter embere, megszorításokra készül a Tisza + videó

Újra bebizonyosodott, hogy a már jól ismert baloldali recept szerint, a megszorítások mentén képzeli a kormányzást a Tisza Párt. Bod Péter Ákos közgazdász egy interjúban ugyanis arról beszélt, jól teszik Magyar Péterék, hogy titkolják a megszorításokkal kapcsolatos terveket.

2025. 11. 10. 12:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A baloldali összefogás veresége után a megszorításpárti tanácsadó átpártolt Magyar Péterhez, és több alkalommal is előadást tartott a Tisza-szigetek rendezvényein. Az Ellenpont megjegyzi:

Bod és az ellenzéki párt kapcsolatát jelzi, hogy a szakértő saját bevallása szerint korábban egyeztetett a Tisza szakmai stábjával a több­kulcsos személyi jövedelemadó (szja) kérdésében.

Az ő megjelenése a Tisza Párt mellett is azt mutatja, hogy a Tisza az új baloldal.

A közgazdász nem először nevezte „bölcs ötletnek”, hogy a Tisza és Magyar Péter nem hozza nyilvánosságra a valós gazdasági programját. Augusztusban a Klasszis Médiának úgy fogalmazott, hogy

itt a megszorításokat folytatnia kell, ezért ő – mármint Magyar Péter – nagyon bölcsen erről nem beszél. A maga szempontjából bölcsen.

Az első fecske, aki kikotyogta a tiszás ambíciókat, Tarr Zoltán volt, amikor Etyeken kijelentette, hogy pártjával nem akarják nyilvánosságra hozni az adóterveiket, mert akkor elvesztenék a választásokat. Még azt is hozzátette, hogy előbb meg kell nyerni a választást, és „utána mindent lehet”.

Tarrnak aztán Újpesten is volt hasonló elszólása: itt arról beszélt, hogy az egyedüli kérdés az, hogy le tudják-e győzni a Fideszt, mert „az összes többi onnantól kezdve megoldható lesz”. De Simonovits Andrástól is hallhattuk, mire számíthatnak a választók, ha a Tisza hatalomra kerül.

 

Súlyos károkat okozott a baloldal ámokfutása

A recept mindig hasonló: a kampányban hangzatos ígéreteket tesznek, majd a kormányzás alatt jönnek a megszorítások és a jól ismert kommunikációs szlogenek „a felelős kormányzásról”, „költségvetési egyensúlyról” és a „racionalizálásról”.

Miután a Horn-kormány bevezette a rendszerváltás utáni, az akkori pénzügyminiszterről, Bokros Lajosról elnevezett megszorítócsomagot, drasztikusan csökkent a magyar családok életszínvonala. Az intézkedés következtében a bérek befagytak és a reálbérek csökkentek. A családtámogatási rendszer egyes elemei megszűntek: így például a gyed, amit csak 2000-ben sikerült újra visszahoznia az első Orbán-kormánynak.

Éppen ezért a gyermekvállalási kedvet is csökkentette a Bokros-csomag, amelynek eredményeként először 1,5, majd pedig 1,3 alá esett a termékenységi ráta.

A megszorítások hatására tömegesen dőltek be a kisvállalatok Magyarországon, közel 30 százalékig emelkedett az infláció, miközben a családok biztonságérzete leromlott. Ma már teljesen egyértelmű, hogy az intézkedés nem a magyar családok érdekeit szolgálta, hanem azok érdekében történt a megszorítás, akik a magyar nemzeti vagyont akarták a lehető legolcsóbban privatizálni.

Gyurcsány Ferenc a 2006-os parlamenti választás előtt azzal kampányolt, hogy a magyar gazdaság stabil lábakon áll. Majd kiderült, hogy ez nem igaz, a költségvetés katasztrofális helyzetben van, és emiatt megszorításokat vezettek be. A szocialista kormányfő 2006 júniusában váratlanul bejelentette, hogy augusztustól átlagosan harminc százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára. A nyereséges vállalkozásokat és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeket négy százalék szolidaritási különadó fizetésére kötelezték. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát 15 százalékról 25 százalékra növelték. Az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanokra pedig ingatlanadó bevezetését helyezték kilátásba.

Gyurcsány ámokfutása nem ért véget: miután a minimálbér reálértéke csökkent, a növekedésnél magasabb volt az infláció. Az egészségügyi dolgozók bérének reálértékét sem emelték, több ezer orvos és ápoló hagyta el a pályát vagy az országot.

Hagyták leromlani a kórházakat és az orvosi rendelőket. Több tucat kórházat zártak be, háromezer orvost és hatezer egészségügyi szakdolgozót rúgtak ki, a kórházak eszközállománya elavult, nem gondoskodtak a munkaerő utánpótlásáról. Jelentősen nőtt a kórházak adóssága, mivel csökkentették a finanszírozást, 600 milliárd forintot vontak el az egészségügytől.

A Gyurcsány-kormány komoly károkat okozott a családtámogatási és az oktatási rendszerben is:

  • Eltörölték a családi adókedvezményt az 1 és 2 gyerekes családok esetében, a háromgyerekesekét 60 százalékkal csökkentették.
  • Elvettek egyévnyi gyest.
  • Eltörölték a támogatott forinthiteleket, ezzel devizacsapdába kergették a magyar családokat.
  • A baloldali kormány idején két év alatt (2007–2008) több mint 14 ezer tanár került utcára és
  • több mint száz iskolát zártak be.
  • További 748 iskolát szüntettek meg, azokat beolvasztották más intézményekbe. Ezzel ezer településen szűnt meg a helyi iskola.

Bajnai Gordon később hangzatosan „válságkezelés” címén folytatta elődje megszorító politikáját. Kormányával a költségvetés kiadásait 2009-ben 350–400 milliárd, 2010-ben pedig 900 milliárd forinttal tervezték csökkenteni (a 2008-as költségvetés 10 százalékával). Mondani sem kell, hogy ez jelentős mértékű megszorításokkal járt.

A közszférában két évre befagyasztották a bruttó bértömeget (vagyis béremelést csak elbocsátásokkal lehetett volna kapni), visszavonták a 2009. második félévi keresetkiegészítést, megszüntették a 13. havi bért és csökkentették az önkormányzati támogatásokat.

Bajnaiék a nyugdíjasokra is komoly terheket raktak. Előre hozták a nyugdíjkorhatár emelését, visszavonták a 2009-es és 2010-es nyugdíjkorrekciót és megszüntették a 13. havi nyugdíjat.

Emellett több szociális megszorítást is hoztak. A táppénzt 10 százalékkal csökkentették, befagyasztották a családi pótlékot, rövidítették a gyes és a gyed idejét két évre háromról. Megszüntették a lakástámogatási rendszert és fokozatosan kivezették a gázár- és távhő-kompenzációt. Az adórendszert sem kerülték el „a korrekciók”: 25 százalékra nőtt az áfa, és a személyi jövedelemadót is emelték.

Borítókép: Bod Péter Ákos közgazdász (Fotó: MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.