Elszólta magát Magyar Péter embere, megszorításokra készül a Tisza + videó

Újra bebizonyosodott, hogy a már jól ismert baloldali recept szerint, a megszorítások mentén képzeli a kormányzást a Tisza Párt. Bod Péter Ákos közgazdász egy interjúban ugyanis arról beszélt, jól teszik Magyar Péterék, hogy titkolják a megszorításokkal kapcsolatos terveket.

A Tisza Párt az új baloldal, ezt bizonyítja Magyar Péter tanácsadójának, Bod Péter Ákosnak a legújabb interjúja is, ahol a megszorítások szükségességről beszélt – hívta fel a figyelmet az Ellenpont. A baloldali közgazdász kijelentette: Magyar Péterék bölcsen hallgatnak arról, hogy megszorításokra készülnek a választás után.

A portál emlékeztet: nem Bod Péter Ákos az egyetlen, akinek hasonló gondolatai vannak, Magyar Pétertől kezdve Tarr Zoltánon át egészen Simonovits Andrásig sokan buktak le olyan kijelentésekkel, amelyek tökéletesen illeszkednek a baloldali hagyományokba. A kampányban ígérgetnek és titkolják a valódi terveiket, a hatalmat megszerezve pedig megszorításokat vezetnek be. Ilyen volt a Bokros-csomag és Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde is, de Bajnai Gordon kormányzása sem épp wellness-hétvége volt a magyar emberek számára.

De nézzük, mit is mondott pontosan a 24.hu-nak adott interjúban az ellenzéki párt egyik legismertebb tanácsadója? Bod Péter Ákos úgy fogalmazott:

jó ötlet, hogy Magyar Péterék titkolják, mire készülnek a választás után.

A műsorvezető a beszélgetés vége felé azt kérte a tiszás tanácsadótól, hogy sorolja fel azokat a pontokat, amelyekben nem ért egyet a Tiszával. Bod Péter Ákos erre hosszas, összefüggéstelen fejtegetésbe fogott, és arról kezdett el beszélni, hogy nem az ellenzéket, hanem a pénzügyminisztert és a stábját fizetik a gazdaságpolitikai elképzelésekért. Ezen a ponton váratlanul megdicsérte a Tiszát, és kijelentette: jól teszik, hogy eltitkolják a választók elől a megszorításokkal kapcsolatos terveiket. Úgy tűnik, Bod Péter Ákos tanult valamennyit a korábbi hibáiból, hiszen kis híján kimondta, hogy „elhallgatni”, de aztán gyorsan korrigálta magát:

Ők is dolgoznak nyilván. Egy ellenzéki párt, és elég bölcsen megpróbálják el…, hogy is mondjam, távoltartani magukat attól a hülye szereptől, hogy ők mondják meg a kormány helyett, hogy milyen megszorításokat kell megtenni a kormány működése miatt.

Bod Péter Ákos tehát megismételte, amit korábban több tiszás politikus és tanácsadó is hangoztatott: nem szabad megszorításokról beszélni a kampányban, ráér ez a választás után. A volt jegybankelnök persze megpróbálta a kormányra fogni, hogy megszorításokra lesz szükség, csakhogy a Fidesz nem készül megszorításokra, csak a Tisza.

 

A csúfos kudarc után új párt után nézett Bod Péter Ákos

A közgazdász végzettségű Bod Péter Ákos a baloldal régi képviselője, 2018-ban Márki-Zay Péterrel és Hadházy Ákossal közösen megalapította a Mindenki Magyarországa Mozgalmat (MMM). Emlékezetes, a szervezet a 2022-es kampányban jelentős összegű külföldi forráshoz jutott.

A baloldali összefogás veresége után a megszorításpárti tanácsadó átpártolt Magyar Péterhez, és több alkalommal is előadást tartott a Tisza-szigetek rendezvényein. Az Ellenpont megjegyzi:

Bod és az ellenzéki párt kapcsolatát jelzi, hogy a szakértő saját bevallása szerint korábban egyeztetett a Tisza szakmai stábjával a több­kulcsos személyi jövedelemadó (szja) kérdésében.

Az ő megjelenése a Tisza Párt mellett is azt mutatja, hogy a Tisza az új baloldal.

A közgazdász nem először nevezte „bölcs ötletnek”, hogy a Tisza és Magyar Péter nem hozza nyilvánosságra a valós gazdasági programját. Augusztusban a Klasszis Médiának úgy fogalmazott, hogy

itt a megszorításokat folytatnia kell, ezért ő – mármint Magyar Péter – nagyon bölcsen erről nem beszél. A maga szempontjából bölcsen.

Az első fecske, aki kikotyogta a tiszás ambíciókat, Tarr Zoltán volt, amikor Etyeken kijelentette, hogy pártjával nem akarják nyilvánosságra hozni az adóterveiket, mert akkor elvesztenék a választásokat. Még azt is hozzátette, hogy előbb meg kell nyerni a választást, és „utána mindent lehet”.

Tarrnak aztán Újpesten is volt hasonló elszólása: itt arról beszélt, hogy az egyedüli kérdés az, hogy le tudják-e győzni a Fideszt, mert „az összes többi onnantól kezdve megoldható lesz”. De Simonovits Andrástól is hallhattuk, mire számíthatnak a választók, ha a Tisza hatalomra kerül.

 

Súlyos károkat okozott a baloldal ámokfutása

A recept mindig hasonló: a kampányban hangzatos ígéreteket tesznek, majd a kormányzás alatt jönnek a megszorítások és a jól ismert kommunikációs szlogenek „a felelős kormányzásról”, „költségvetési egyensúlyról” és a „racionalizálásról”.

Miután a Horn-kormány bevezette a rendszerváltás utáni, az akkori pénzügyminiszterről, Bokros Lajosról elnevezett megszorítócsomagot, drasztikusan csökkent a magyar családok életszínvonala. Az intézkedés következtében a bérek befagytak és a reálbérek csökkentek. A családtámogatási rendszer egyes elemei megszűntek: így például a gyed, amit csak 2000-ben sikerült újra visszahoznia az első Orbán-kormánynak.

Éppen ezért a gyermekvállalási kedvet is csökkentette a Bokros-csomag, amelynek eredményeként először 1,5, majd pedig 1,3 alá esett a termékenységi ráta.

A megszorítások hatására tömegesen dőltek be a kisvállalatok Magyarországon, közel 30 százalékig emelkedett az infláció, miközben a családok biztonságérzete leromlott. Ma már teljesen egyértelmű, hogy az intézkedés nem a magyar családok érdekeit szolgálta, hanem azok érdekében történt a megszorítás, akik a magyar nemzeti vagyont akarták a lehető legolcsóbban privatizálni.

Gyurcsány Ferenc a 2006-os parlamenti választás előtt azzal kampányolt, hogy a magyar gazdaság stabil lábakon áll. Majd kiderült, hogy ez nem igaz, a költségvetés katasztrofális helyzetben van, és emiatt megszorításokat vezettek be. A szocialista kormányfő 2006 júniusában váratlanul bejelentette, hogy augusztustól átlagosan harminc százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára. A nyereséges vállalkozásokat és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeket négy százalék szolidaritási különadó fizetésére kötelezték. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát 15 százalékról 25 százalékra növelték. Az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanokra pedig ingatlanadó bevezetését helyezték kilátásba.

Gyurcsány ámokfutása nem ért véget: miután a minimálbér reálértéke csökkent, a növekedésnél magasabb volt az infláció. Az egészségügyi dolgozók bérének reálértékét sem emelték, több ezer orvos és ápoló hagyta el a pályát vagy az országot.

Hagyták leromlani a kórházakat és az orvosi rendelőket. Több tucat kórházat zártak be, háromezer orvost és hatezer egészségügyi szakdolgozót rúgtak ki, a kórházak eszközállománya elavult, nem gondoskodtak a munkaerő utánpótlásáról. Jelentősen nőtt a kórházak adóssága, mivel csökkentették a finanszírozást, 600 milliárd forintot vontak el az egészségügytől.

A Gyurcsány-kormány komoly károkat okozott a családtámogatási és az oktatási rendszerben is:

• Eltörölték a családi adókedvezményt az 1 és 2 gyerekes családok esetében, a háromgyerekesekét 60 százalékkal csökkentették.
• Elvettek egyévnyi gyest.
• Eltörölték a támogatott forinthiteleket, ezzel devizacsapdába kergették a magyar családokat.
• A baloldali kormány idején két év alatt (2007–2008) több mint 14 ezer tanár került utcára és
• több mint száz iskolát zártak be.
• További 748 iskolát szüntettek meg, azokat beolvasztották más intézményekbe. Ezzel ezer településen szűnt meg a helyi iskola.

Bajnai Gordon később hangzatosan „válságkezelés” címén folytatta elődje megszorító politikáját. Kormányával a költségvetés kiadásait 2009-ben 350–400 milliárd, 2010-ben pedig 900 milliárd forinttal tervezték csökkenteni (a 2008-as költségvetés 10 százalékával). Mondani sem kell, hogy ez jelentős mértékű megszorításokkal járt.

A közszférában két évre befagyasztották a bruttó bértömeget (vagyis béremelést csak elbocsátásokkal lehetett volna kapni), visszavonták a 2009. második félévi keresetkiegészítést, megszüntették a 13. havi bért és csökkentették az önkormányzati támogatásokat.

Bajnaiék a nyugdíjasokra is komoly terheket raktak. Előre hozták a nyugdíjkorhatár emelését, visszavonták a 2009-es és 2010-es nyugdíjkorrekciót és megszüntették a 13. havi nyugdíjat.

Emellett több szociális megszorítást is hoztak. A táppénzt 10 százalékkal csökkentették, befagyasztották a családi pótlékot, rövidítették a gyes és a gyed idejét két évre háromról. Megszüntették a lakástámogatási rendszert és fokozatosan kivezették a gázár- és távhő-kompenzációt. Az adórendszert sem kerülték el „a korrekciók”: 25 százalékra nőtt az áfa, és a személyi jövedelemadót is emelték.

Borítókép: Bod Péter Ákos közgazdász (Fotó: MTI)