Az Autós Nagykoalíció oktató és figyelemfelhívó közlekedésbiztonsági sorozata ezúttal az őszi veszélyekkel foglalkozik. Rögtön két közlekedésbiztonsági téma is aktuális ebben a hűvös hónapban. Az egyik a láthatóság kérdése, a másik a megváltozott tapadási viszonyokhoz fűződik. Az előbbi egy műszaki kérdés, aminek szintén érdemes nagyobb figyelmet szentelni ebben az időszakban, a másik egy vezetéstechnikai felkészültséget igénylő veszélyforrás: a megcsúszás.
„Nincs még hideg, nem is csúszik!”
A fenti kijelentés különböző változatai egy téveszme eredményei. Azé a tévedésé, hogy amíg nem látjuk magunk körül a fagy jeleit, addig az út és az abroncs tapadási körülményei sem változnak meg.

Pedig
nem kell ahhoz hó és jég, hogy a kerekek és az útfelület között értelmezett súrlódási tényező (a tapadás) jelentősen csökkenjen.
Alacsony hőmérséklet mellett ugyanis a levegőben lévő páratartalom kicsapódik, mert a hideg levegő nem tud annyi nedvességet oldani. A kicsapódott víz az úttest felületén (is) megjelenik. Ez már önmagában megváltoztatja a tapadási viszonyokat, aztán erre jön még a hajnali fagy.

Amikor a levegő kétméteres magasságban mért hőmérséklete még nem éri el a fagyáspontot, akkor talaj menti fagy már simán előfordulhat.
Autóink külső hőmérséklet szenzorai harminc–hatvan centiméteres magasságban vannak beépítve, tehát nem mérik a talajmenti (nagyjából öt centiméteres magasságig jellemző) hőmérsékletet.
Ez az oka annak, hogy autóink már plusz négy foknál hanggal és műszerfali jelzéssel hívják fel a veszélyre a figyelmet. Ez egyébként a fekete jégnek is nevezett jelenség, amikor még nem látható a fagyással járó jellegzetes fehér szín.
Még nagyobb a veszély azokon a helyeken, ahol az úttestet nem tartja melegen a föld, hanem alulról is át tud hűlni. Egy hídon vagy felüljárón sokkal hamarabb tapasztalhatók a fagyás jelei, mint egy normál, felszínen futó útburkolaton.
Nem csak a fagy veszélyes
Az őszi lombhullás is tartogat bőven veszélyeket. Az útfelületre hulló nyirkos, nedves falevelek legalább annyira veszélyesek, mint a jég, de ezt legalább könnyen fel lehet ismerni.




















