Ellentmondásosan nyilatkozik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arról, hogy került-e az élősködők irtására használt, rákkeltő hatású fipronillal szennyezett tojás, illetve ilyen tojást tartalmazó termék Magyarországra, vagy sem. Keddi közlésük szerint igen, ki is vonták az érintett tételeket a forgalomból. Szerdán reggel ugyanakkor Pleva György, a Nébih igazgatója már úgy nyilatkozott az InfoRádiónak: elképzelhető, hogy mégsem került Magyarországra a szennyezett tojásokból.
Délutánra viszont fordult a kocka, ekkor lapunk írásbeli kérdéseire válaszolva a hatóság visszatért ahhoz a verzióhoz, miszerint: egyértelműen érkeztek szennyezett tojások hazánkba, s zárolták azokat. Mint írták,
az eddigi vizsgálatok alapján fellelt négy szennyezett tétel közül három friss tojás volt, egy pedig főtt termék.
A laboratóriumi vizsgálatok eredménye kedden készült el, a további nyomon követési vizsgálatok jelenleg is folyamatban vannak.
Kérdésünkre válaszolva a Nébih azt is közölte, hogy a fipronilnak az emberi szervezetbe jutva átmenetileg hatása lehet a központi idegrendszerre, a májra és a pajzsmirigyre is, hosszú távú érintkezés esetén pedig károsíthatja is a szerveket. A jelenleg rendelkezésre álló tudományos adatok szerint
a vegyszer nem okoz genetikai károsodást és fejlődési rendellenességet, de rákkeltő hatása lehet.
A szervezet honlapján közölte, az érintett termékek szennyezettsége eltér, a kockázat mértéke is további számos szemponttól függ. Ezek közé tartozik például a fogyasztó életkora, egészségi állapota, a koncentráció mértéke is.
Elek István, a Péterfy Sándor Utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának főorvosa lapunknak ugyanakkor elmondta: ahhoz, hogy komoly egészségi panaszokat okozzon a hatóanyag, kifejezetten nagy mennyiséget kellene belőle megenni, ez azonban nem valószínű. Ha rendszeresen és hosszú távon eszik valaki ilyen szennyezett tojást, akkor előfordulhatnak krónikus problémák, mérgezés, de egy rántotta elfogyasztása még nem okoz bajt.
A Nébih hangsúlyozta, annak felderítése, hogy a tojások milyen módon szennyeződhettek az anyaggal, a származási hely szerinti tagállamok hatóságainak feladata lesz, ehhez ők minden szükséges információt megadnak. Hozzátették, a fipronilt növényvédő szerekben, valamint állatgyógyászati készítményekben alkalmazzák hatóanyagként, rovarok és atkák ellen hatásos. A szervezet szerint a jelenlegi,
az Európai Unió több országát is érintő eset hátterében feltehetően szerhamisítás áll.
Két növényi alapú termékbe, a DEGA–16-ba, valamint a Copper Boost elnevezésű készítménybe kevertek illegálisan fipronilt Hollandiában. A baromfitartó telepeket ezekkel a hamisított készítményekkel kezelték, így szennyeződhettek az itt termelt tojások. A hamisítást feltehetően nem a gyártó, hanem a szerrel dolgozó vállalkozások követték el.
Tegnap kiderült, a korábban becsültekhez képest lényegesen több szennyezett holland tojás érkezett Németországba. A Neue Osnabrücker Zeitung című német napilap a tartományi mezőgazdasági minisztérium információi alapján megírta, a múlt heti hírek korábban arról szóltak, 10,7 millió szennyezett tojás érkezett az országba. Legalábbis ezt közölte a Bundesamt für Verbraucherschutz und Lebensmittelsicherheit (BVL), azaz a német élelmiszer-biztonsági hivatal. Az agrárminiszter azonban kiderítette, csak Alsó-Szászországba legalább 35 millió fipronillal szennyezett tojás került be Hollandiából.
Kerestük a BVL-t azzal kapcsolatban, hogyan kerülhetett hazánkba is ilyen tojás, illetve mit tesznek a további esetek elkerülése érdekében, de választ nem kaptunk. Írtunk a magyar üzletnek, az Ázsia Gastro Élelmiszer Kft.-nek is, ahova a Nébih szerint érkezett a tojásból. Egyebek között arra voltunk kíváncsiak, értékesítettek-e a termékből fogyasztóknak. Választ még nem kaptunk.
